Jelentősen csökkenhet a következő évtizedek során a poszméhek élettere Európa-szerte, és ez egyes helyeken a populáció súlyos csökkenéséhez vezethet.
Bajban lehetnek az európai poszméhek – más néven dongóméhek –, ugyanis egy új, a Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a faj háromnegyedének jelentősen csökkenni fog a populációja és az élőhelye a következő évtizedek során. Ennek hátterében pedig az emberi tevékenység, azon is belül a klímaváltozás áll.
Mint a Gizmodo kifejti, a poszméhek szerepe jelentős például a vadon élő növények és a mezőgazdasági termények beporzásában – egyedszámuk mégis évtizedek óta folyamatosan csökken Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is. Ezek több tényezőre is visszavezethetőek, például a természetes életterük csökkenésére, a klímaváltozásra és a számukra veszélyes betegségek terjedésére is.
© Kasza János / hvg.hu
Belgiumi tudósok most igyekeztek megjósolni a poszméhek jövőjét a kontinensünkön, ehhez Európa-szerte gyűjtött adatokra támaszkodtak – egészen 1900-ig visszamenően. Ezután modelleket készítettek, több szcenáriót is felvázolva, hogy megjósolhassák, milyen jövő áll a poszméhek előtt a különböző változók figyelembevételével.
Az eredmények pedig nem túl biztatók: a legvalószínűbb forgatókönyvek szerint az európai poszméh – mely jelenleg a legkevésbé veszélyben lévő faj – néhány évtizeden belül hanyatlásnak indulhat, 2061 és 2080 között 38-76 százalékuk elveszti az élőhelyének legalább 30 százalékát a 2000 és 2014 közötti állapotokhoz mérten.
Ha azt hinnénk, ennél nem lehet rosszabb, nagyot tévedünk: a sarkvidéki és a magas hegyvidéki területeken élő példányok már az életterük 90 százalékát is elveszíthetik, mely a kihalás szélére sodorhatja őket.
Ugyan egyes skandináv területeken jó eséllyel túlélhet néhány, más területekről kiszorult faj, de erre sincs garancia, mivel az egyéb tényezők még rájuk nézve is veszélyt jelenthetnek.
A beporzásban végzett szerepük miatt komoly veszteség lenne a poszméhek kihalása, az állatok sorsa pedig a tanulmány szerzői szerint az emberiség kezében van.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
