– Milyen jelentősége volt egy esztendeje az árnyékkormány felállításának?
– Ez leginkább egy kommunikációs termék. Gyurcsány Ferenc az elveszített tavaszi választást követően valamilyen gumicsontot igyekezett adni a csalódott táborának. Egész nyáron a közösségi oldalán készítette elő a nagy bejelentést, ezzel felcsigázta az érdeklődést, és így az őszi parlamenti időszak kezdetére ezt a terméket már be tudták vezetni. A DK ezzel az árnyékkormánnyal beelőzte a riválisait, kiemelte magát a hat baloldali párt mezőnyéből, és Orbán Viktor, illetve a Fidesz–KDNP kormány fő kihívójaként mutatta be pártját.
– Milyen üzenete volt annak, hogy a választásokat megelőző baloldali összefogással szemben kizárólag DK-s politikusok kaptak benne helyet?
– Volt egy hierarchia, ugyanakkor egy MSZP-s politikus is helyet kapott benne, igaz ő nem miniszteri ranghoz jutott, hanem csupán a vidéki önkormányzati ügyekért felelős főtanácsadó lehetett. Később, amikor a DK-hoz más pártoktól átigazoltak politikusok, kezdetben ők is csak kormánybiztosok lehettek. A Párbeszédtől átszipkázott Kocsis-Cake Olivio példája mutatja ezt jól, aki nem azonnal az átigazolást követően, hanem csak amikor már a DK szerint kiérdemelte, kapott árnyékminiszteri megbízatást.
Ezzel azt üzenték a többi baloldali politikusnak, hogy be kell lépni a DK-ba, és így nyílik meg a karrier lehetősége.
– Mit tud felmutatni egy év után az árnyékkormány?
– A cél az volt, hogy Dobrev Klárának a neve után tudjanak valamit írni, mivel megszűnt az EP-alelnöki pozíciója, és ezért kellett egy kommunikációs tisztség, amelyen keresztül a személyét építgethették tovább. A legfőbb célja az egésznek az volt, hogy őt megemeljék, és jelezzék, ’26-ban ő lehet a DK potenciális listavezetője.
Politikai termékké azonban nem tudott válni az árnyékkormány, amit jól mutat, hogy az árnyékkormányinfók még a baloldali médiumok számára is érdektelenné váltak, mert nem voltak igazi válaszaik a kormány döntéseire, ami az angolszász hasonló modellek szerint az alapvető feladata lenne.
Lényegében csak a DK korábbi javaslatait ismételgették, az európai minimálnyugdíjat, minimálbért, közben pedig ugyanazt csinálták, amit a többi ellenzéki párt, hogy a napi hírekre reagálnak, de nem dolgoznak ki a kormány intézkedéseivel szemben alternatív javaslatokat.
– Mindez azt jelenti, hogy az árnyékkormánynak önálló, átfogó programja sincs?
– A DK programja az árnyékkormány programja.
Leginkább az látszik, hogy az árnyékkormány nem tudta a funkcióját betölteni, ami az lenne a kormánykritikák mellett, hogy a minisztereik kapcsolatot építsenek az adott területtel, de itt elsősorban Dobrev Klára építi a kapcsolatokat.
Számára szerveztek országjárást, ő találkozik a szakszervezeti vezetőkkel is, és legfeljebb az árnyékában van ott az árnyékminisztere. Az egész Dobrev Kláráról szól, és nem az alternatíva felmutatásáról.
– Így a kinevezett miniszterek ismertségét tudta növelni a kezdeményezés?
– Ez nem látszik. Alapvetően a DK legismertebb arcai kaptak tárcákat, akiket még beemeltek az árnyékkormányba, azokat viszont alig látjuk szerepelni. Dobrev Klára mellett ugyanazok jelennek meg, akik korábban is, Varju László, Arató Gergely. Nem látszik, hogy új politikusokat sikerült volna felépíteni, igazából nem is ez volt a célja, hanem egy egyszemélyes show-hoz hátteret biztosítani Dobrev Klárának.
– A legújabb hírek szerint Gyurcsány Ferenc DK-elnök hamarosan ismertetni fogja a párt új irányvonalát. Ez az árnyékkormány kudarcának a beismerése?
– Annyiban feltétlenül, hogy nem az árnyékkormány miniszterelnöke, hanem a párt elnöke fogja ismertetni. Ez ennek a politikai testületnek a leértékelése, ugyanakkor a politikai szezonkezdetre valamivel elő kell jönni. Az látszik, hogy a pártelnök változatlanul leénekli a feleségét a színpadról.
– Ez a családon belüli hierarchiát mutatja?
– A kétezres évek elején ezt kétfejű pártvezetésnek hívtuk, amikor Medgyessy Péter és Kovács László vetélkedését láttuk, és ilyenkor mindig a pártelnök az erősebb. A párt elnökének kellene vezetnie az árnyékkormányt, de miután ő a legnépszerűtlenebb magyar politikus, ezért passzolta át a tisztséget a feleségének.
A Gyurcsány-házaspár testbeszéde elég árulkodó, nem kérdés, ki irányít
Fotó: MH/Purger Tamás
– Aki a második legnépszerűtlenebb ezen a listán?
– Igen, mert hiába használja következetesen leánykori nevét, nem tud kilépni a férje negatív megítéléséből.
A fontosabb eseményeknél mindig Gyurcsány Ferenc mondja a beszédet, mert ő jobban átlépi a kommunikációs küszöböt.
A pártelnök, aki a passzátszelet fújja, és közben a feleségének a kommunikációs felépítése zajlik. Most azt várják, hogy a DK-lista jól szerepeljen a jövő évi európai parlamenti választásokon, ami egy újabb löketet adhat a pártnak, hiszen nyilván lesznek olyan kis pártok, amelyek kihullanak, nem jutnak majd mandátumokhoz az Európai Parlamentben, így pedig Gyurcsány Ferenc pártja még jobban felértékelődik.
– Mennyire tud még új lenni Gyurcsány Ferenc irányvonala?
– Mivel a jövő évi EP-választáson elsősorban a törzsszavazók vesznek részt, ezért őket kell mozgósítani, és az ellenzéki buborékon belül kell egy nagyot szólni, amire Gyurcsány Ferenc képes.
Az új program azért nem lesz új, mert azt fogja jelenteni, amit eddig is mondtak, hogy ők a Fidesz és Orbán Viktor legszenvedélyesebb ellenfelei, ezért aki nem őket választja, az fideszes.
Ugyanezt fogja elmondani pepitában, ezzel a többi ellenzéki pártnak és a szavazóknak üzenve. Gyurcsány Ferenc a fellépésével igyekszik minél több baloldali embert megszólítani, és a riválisait a partvonalra tolni.
– Ha jól működne az árnyékkormány, akkor szükség lenne irányváltásra?
– Nem, mert akkor az árnyékkormány vinné a zászlót, és egy konzultációs időszak lenne, azon keresztül próbálnának meg minél több szavazóhoz eljutni, miközben a miniszterek konzultálnának az érdekképviseletekkel, és folyamatosan beszélnének az így kidolgozott programpontokról. Nem ezt látjuk, hanem azt, hogy mindig fentről jön az ukáz, ahelyett hogy alulról fogalmazódna meg az érdekképviseletek és a civilek kezdeményezése alapján. Változatlanul Gyurcsány Ferenc a pártközpontból megüzeni, hogy mi a követendő vonal, amihez állítják az árnyékkormány kommunikációját. A kudarcot éppen ez mutatja be legjobban, hogy nem alulról csatol be impulzusokat, hanem Gyurcsány Ferenc határozza meg, mi történjen az alacsonyabb szinteken.
Írta a Magyar Hírlap
