Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
Ritka kőzetmintákkal tért vissza a Földre a kínai Csang’o-6 űrszonda – közölte a kínai állami televízió. Az űrszonda kedden Kína északi részén, Belső-Mongólia Autonóm Területen landolt az élő tévéközvetítés szerint.
Kína legutóbb 2020 decemberében hozott kőzetmintákat a Hold Föld felé forduló oldaláról. A mostani küldetés különlegessége, hogy először érkezett vele olyan holdi kőzetminta, amelyet egy szonda a Hold távoli, Földről nem látható oldalán gyűjtött. Kína az egyetlen ország, amelynek sikerült a Hold távoli oldalán űrhajóval leszállnia.
A tudósok úgy vélik, a minták elemzése sok újdonsággal szolgálhat a Föld kísérőbolygójának keletkezésével kapcsolatban. A Csang’o-6, amely a kínai Hold istennőről kapta a nevét, május 3-án indult útnak, és június 2-án landolt az Aitken-Déli Pólus medence térségében.
A tudósok szerint a csaknem két hónapos küldetésből kedden hazatért szonda 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzeteket hozott magával, de a minták korai meteorit-becsapódások nyomait is viselhetik, amiből a Naprendszer kialakulásáról is következtetéseket lehet majd levonni.
A Csang’o-6 a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. Öt éve a Csang’o-4 volt az első űrszonda, amely leszállt a Hold túlsó oldalán.
A Space.com megjegyzi: mintákat korábban Oroszország (még Szovjetunióként), az Egyesült Államok, valamint maga Kína is hozott már vissza a Holdról, de ezek mind közeli oldalról származtak. Az égitest túlsó feléről azonban még sosem hoztak haza por- és kőzetmintákat.
A Hold túlsó fele sokkal nehezebben elérhető és felfedezhető a közelebbinél, még egy közvetítőműholdra is szükség van ahhoz, hogy az űreszközzel kommunikálni lehessen a Földről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
