Az európai ivási szokásokat vizsgálta egy tanulmány, amely 2000 és 2019 között gyűjtött adatokat az alkoholfogyasztási mintákról, és arra jutott, hogy legyen szó a franciák bor iránti vonzalmáról, a németek sör iránti elkötelezettségéről, vagy az északi országok töménypreferenciájáról, az európai országokban nem igazán törnek ki a fogyasztók a hagyományokból, ha alkoholról van szó.
A tanulmány egyik szerzője, Daniela Correia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodájának munkatársa szerint mindez azt mutatja, hogy a hagyományos italpreferenciák, az ivással kapcsolatos társadalmi normák és a hagyományos fogyasztási szokások jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országokban stabil ivási szokások alakulnak ki.
„A bor például a mediterrán országokban már évszázadok óta alapélelmiszer, míg a sör mély gyökerekkel rendelkezik a közép-európai országokban” – illusztrálta ezt nyilvánvaló példákkal.
A tanulmányban az uniós országok, valamint Izland, Norvégia és Ukrajna alkoholfogyasztási szokásait vizsgálták 2000-ben, 2010-ben, 2015-ben és 2019-ben. Az elemzés az alkoholfogyasztási szokások hat halmazát tárta fel Európában. Az egyiket a borfogyasztás jellemzett, ez a halmaz olyan országokat foglalt magában, mint Franciaország, Görögország vagy Svédország. Egy másik halmazban olyan országok voltak, ahol inkább sört és kevesebb szeszesital isznak, ilyen Ausztria, Dánia vagy Németország.
Magyarország Horvátországgal és Szlovákiával egy olyan halmazban találta magát, ahol nemcsak a sörfogyasztás magas, hanem a mértéktelen ivás is gyakori, csakúgy, mint a szeszesital fogyasztása. Ukrajna, Bulgária és Ciprus egy olyan halmazt alkotott, ahol sokan voltak a nem ivók, de magas volt a rendszeresen szeszesitalt fogyasztók száma is.
Az Észtországot, Lettországot és Litvániát magában foglaló halmazban magas volt a szeszesitalokat és sört fogyasztók száma, viszont alacsony volt a mértéktelen ivás aránya.
Az utolsó halmazba kerültek azok az országok, ahol a legtöbben fogyasztottak alkoholt és emellett a mértéktelen ivás aránya is magas volt, ide került Finnország, Izland, Írország és Málta.
Az egyes felmérések során a csaknem két évtized alatt nem változtak érdemben az alkoholfogyasztási szokások. A teljes vizsgálati időszak alatt a 30 országból 20 maradt ugyanabban a halmazban.
A kutatók szerint a borivó országokban volt a legalacsonyabb az alkohollal kapcsolatos halálozások aránya 2019-ben, a magas szeszesital-fogyasztással jellemzett balti halmazban pedig a legmagasabb, százezer emberre vetítve 90-nel több alkohollal összefüggő halálozást tapasztaltak, mint a borivó országokban.
HVG
