A nyugati katonai szövetség tagállamait aggasztja a magyar kormány elköteleződése a Kreml mellett.
Már jó ideje igyekeznek a NATO-n belül kihagyni a magyarokat az információcseréből és ez nem csak a kétoldali megbeszéléseken van így, hanem a NATO központi csatornáin is látni – írja hírlevelében a Vsquare.
„A probléma az, hogy a következményeket mindenki érzi, mivel a tagállamok csak a kevésbé érzékeny hírszerzési információkat osztják meg a központi NATO-csatornákon, tudván, hogy Magyarország is a címzettek között van” – fogalmazott a NATO egyik tisztviselője.
„Ehelyett azonban ezeket az értesüléseket más csoportokban osztják meg, amiknek a magyarok nem tagjai” – tette hozzá. A legtöbbször a magyar tisztviselők nincsenek is tisztában azzal, hogy léteznek ezek a csoportok és ez nem csak a katonai jellegű információk esetében van így.
„Még ha meg is bízunk a magasrangú hírszerző tisztjeikben, végső soron, ha bármit is megosztunk velük, az eljut Orbán asztalára. Nekünk pedig az ország politikai vezetésével van bajunk” – mondta a Vsquare újságírójának egy uniós ország polgári titkosszolgákatának volt helyettes vezetője.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mindezek ellenére azért utazott Magyarországra, hogy két dolgot elérjen Orbán Viktornál:
- Magyarország ne vétózza meg Mark Rutte NATO-főtitkári pályázatát.
- Magyarország ne blokkolja a NATO legfrissebb ukrajnai segélycsomagját, amiről majd az idei, washingtoni csúcson születik majd döntés.
Ez a segélycsomag tartalmazza a NATO ukrajnai összekötő missziójának finanszírozását, a katonai segélyek koordinálását és pénzügyi támogatást. Orbán Viktor sajtótájékoztatójukon csak azt ígérte, hogy Magyarország nem fogja blokkolni az összes többi tagállam által támogatott döntéseket, de nem jelentette be álláspontjának megváltoztatását Rutte jelölésével kapcsolatban.
Ugyanakkor nehéz nem meglátni a kapcsolatot Stoltenberg útja és a látogatását megelőzően megjelent Financial Times-cikk között, ami Magyarországnak a Bukaresti Kilencek közüli kiakolbólítását jósolta.
HVG
