Az NGM szerint 2019-et kell nézni, és máris príma üzlet a Budapest Airport visszavásárlása

Összegszerűen a Magyar Állam a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportban meglévő 80 százalékos részesedésért 2,48 milliárd eurót, míg a Vinci reptérüzemeltető 20 százalék részesedésért 620 millió eurót fizetett – tisztázta a vételár körül felmerült kérdéseket közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kérdés az volt, hogy a korábban bejelentett vételár csak az állami 80 százalékra vonatkozik, vagy a teljes vételárra. A közlemény szerint utóbbiról van szó.

Itt a bejelentés: újra állami kézbe került Ferihegy

Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését – jelentette be az Nemzetgazdasági Minisztérium. Az is kiderült, hogy a vételár 3,1 milliárd euró volt, és ezen felül a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalták.

A minisztérium azt is levezeti, hogy a reptér megvásárlása jó üzlet volt, de legalábbis piaci áron történt. A repterek vételárát ugyanis jellemzően az ebitda-hoz (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) viszonyítva szokták meghatározni. Az ilyen, stratégiai, tőzsdén kívüli ügyletek esetében 18-20 szoros szorzó figyelhető meg. Tőzsdei ügyletek esetében nem kell ilyen prémiumot fizetni, azok esetében a szorzó 10 körül mozog.

Az NGM levezetése szerint „amennyiben a repülőtér ebitda fókuszú eredményességét szeretnénk értékelni, a 2019-es és 2024-es éveket kell alapul venni, mivel a köztes évek a Covid-járvány miatt torzított képet mutatnak. A 2019-es auditált konszolidált ebitda 254 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy közel 16,5x-os ebitda értéken került megvásárlásra a reptér, viszont jelenleg a piacon jól megfigyelhető, hogy jellemzően a 18-22x értéken cserélnek gazdát a repülőterek. Számításaink szerint az elmúlt, torzítástól mentes években a repülőterekben történő többségi tulajdonszerzés során a felek által elfogadásra került vételárak mediánja az ebitda 20,6-szorosa. A teljesség igénye nélkül példaként említhetjük a koppenhágai repülőteret (19,8x), a London Gatwick repülőteret (19,9x), és a lyoni repülőteret (21,2x), vagy akár a Leeds Bradford repülőteret (26,4x). Mindez arra mutat rá, hogy a Budapest Airport piaci áron került visszaszerzésre.”

Nagy Márton biztosra fogad a ferihegyi reptérrel

Évi 20 millió utas elérését tűzte ki célul a kormány a Budapest Airport megvásárlásával, de ehhez nem nagyon kell tenni semmit, a természetes piacbővülés miatt csak idő kérdése. Az sem kérdéses: a reptérvásárlás hosszú távon jó üzlet lehet az államnak. Azt viszont csak remélni lehet, hogy a NER-vállalkozók benyomulása nem megy majd a minőség rovására.

Vagyis a tárca szerint a vételár értékelésekor az utolsó békeévhez, 2019-hez érdemes viszonyítani. Ebben van ráció, de azért jegyezzük meg: a repterek életében a jó és a rossz időszakok váltják egymást, különösen, ha évtizedes távlatokat nézünk.

A közleményben a minisztérium megismételte, hogy a reptér jövőjét érintő stratégiai döntésekről és irányokról június elején fognak beszámolni.

HVG