A Fidesz nem engedte fel se merülni a lehetőségét, hogy az általa javasolt és megszavazott államfő esetleg elveszíthesse hivatalát méltatlanság miatt.
Negyedik alkalommal vetődött fel az ellenzékben, hogy meg kellene fosztani a hivatalától a köztársasági elnököt: Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin után most Sulyok Tamásnál, és utóbbinál jutottak legelőrébb a folyamatban, de így is nagyon messze voltak attól, hogy érdemben eldőlhessen a kérdés.
Ahogyan az várható volt, hétfő este a Fidesz-KDNP-s parlamenti kétharmad nem engedte, hogy a rendszerváltás óta először komolyan felmerülhessen, hogy egy köztársasági elnök – pláne olyan, akit a Fidesz javasolt és szavazott meg – ellen megindulhasson az akár hivatalvesztéssel járó eljárás.
Az államfő még évtizedekkel ezelőtt, ügyvédként, “földmutyiban” működhetett közre, állította a DK, amely miatt összellenzéki javaslat nyomán az Országgyűlés elé került a téma, de a kétharmados, titkos szavazáson – 41 igen, 132 nem szavazattal – hétfő este úgy döntöttek,
nem indul el a Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárást.
Ez várható is volt, miután a döntés az Országgyűlés elé a kormánypárti többségű igazságügyi bizottság értékelése alapján azzal került, hogy ne indítsák meg az eljárást. A javaslat szerint ugyanis Sulyok annak idején – ahogy a botrány kirobbanása után is állította a Sándor-palota – nem követett el jogsértést.
Sőt, az igazságügyi bizottság tovább ment és kampányfogásnak minősítette az egész eljárást:
HVG
