Vitézy Dávid „nyitott kérdésekre és gyanúra” hivatkozva kér hivatalosan is újraszámlálást, de a törvény szerint ez nem lesz olyan egyszerű

324 – összesen ennyi szavazattal maradt le Vitézy Dávid Karácsony Gergely mögött a vasárnapi főpolgármester-választáson. A verseny végig rendkívül szoros volt, a szavazatok 90 százalékának összeszámolásáig még Vitézy vezetett, csak később kezdett szűkülni az olló, míg végül Karácsony győzelmével ért véget az este.

Vitézy Dávid már röviddel az eredményhirdetés után arról beszélt, biztos benne, hogy újra fogják számolni a szavazatokat. Ennek okaként az érvénytelen szavazatok kirívóan magas számát nevezte meg.

„Több mint 22 ezer érvénytelen szavazat látszik a Nemzeti Választási Iroda honlapján, ezért meggyőző fölénybe senki nem kerülhet” – utalt rá.

A szám a honlapon azóta ennél is több, száz százalékos feldolgozottságnál összesen 24 592 érvénytelen szavazatot jelez.

Rengeteg a nyitott kérdés

Vitézy hétfő délután külön posztban is úgy fogalmazott, hogy hiába fejeződött be a szavazás, a hivatalos végeredményt még mindig nem tudják.

Ő maga pedig akkor fog gratulálni Karácsony Gergelynek, és akkor fogja konstruktívan képviselni a budapestieket a Fővárosi Közgyűlésben, ha minden nyitott kérdést tisztáztak, ha minden beérkező gyanút megvizsgáltak, és az a végeredmény születik, hogy Karácsony Gergely nyerte ezt a választást akár csak egy szavazattal is. Most azonban véleménye szerint még nem tartanak itt.

„Nyitott kérdésből és gyanúból ugyanis rengeteg van” – írta.

Vitézy utalt rá, hogy az érvénytelen szavazatok száma rekordnak számít, 76-szor annyi az érvénytelennek nyilvánított szavazat, mint a kettőnk közötti különbség. Olyan birtokában lévő információkat is említett, melyek alapján egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, és pont ezekben a kerületben kiugró is volt az ilyen szavazatok aránya.

Ezért kéri a Fővárosi Választási Irodát, hogy a jogorvoslatok lezárultáig minden szavazatot, jegyzőkönyvet és urnát őrizzenek meg, minden befolyási kísérletet akadályozzanak meg, és tegyék lehetővé, hogy minden budapesti számára megnyugtató módon tudjon zárulni ez a rendkívül szoros főpolgármester-választás.

Ezt Karácsony Gergelynek is szerette volna közvetlenül elmondani, de állítása szerint nem fogadja a telefonhívását.

Úgy tudjuk egyébként, hogy Vitézy Dávidék a többlépcsős folyamatot el is indították.

Nem olyan könnyű

Tény, hogy a jelenlegi szám kiugróan magas ahhoz képest, hogy 2019-ben csak 8388 érvénytelen szavazat volt a főpolgármester-választáson. Magyarázat azonban több is lehet. Sokakat megzavarhatott például, hogy a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatban bejelentett visszalépése miatt az ő neve át volt húzva a szavazólapokon, akadhattak olyanok is, akik elégedetlenségüket akarták kifejezni, valamint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyar Péter maga beszélt arról, hogy érvénytelenül fog szavazni, ami sok támogatóját arra sarkallhatta, hogy kövessék példáját.

Karácsony Gergely eredményváró választás 2024

Jakó Barbara

Vitézy Dávid valószínűleg azzal a lehetőséggel számol, hogy ennyi érvénytelen voks között akadnak olyanok, melyek valójában nem is azok, csak félrenézték őket a szavazóbiztosok. Ennél azonban valószínűleg nyomósabb érvre lesz szüksége ahhoz, hogy elérje a célját. Mint ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, a választási eljárásól szóló törvény szerint önmagában a kis különbség nem elegendő hivatkozási alap az újraszámolásra.

Ez az eszköz a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezésnél jöhet elő. Ilyen fellebbezést két esetben lehet kérni:

  • a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy
  • a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással.

A törvény ugyan ebben nem említi a kis különbséget, de a Kúria 2018-ban megfogalmazott véleménye már igen. Eszerint a szavazatok újraszámlálásához további konkrét kifogás is szükséges a határozattal szemben.

Szerettük volna megkérdezni Vitézy Dávidot, hogy esetleg van-e ilyen konkrét kifogása, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Kerestük Karácsony Gergely sajtósát is, de egyelőre ők sem akartak nyilatkozni.

Éppen az ilyen helyzetek elkerülésére a választási eljárásról szóló törvény azt is kimondja, hogy a szavazókörökben az urnabontás után legalább kétszer meg kell számolni a szavazólapokat és a szavazatokat. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

Ráadásul az érvénytelen szavazólapokra is külön szabályok vonatkoznak. Nem csak külön csoportba kell őket helyezni, hanem azt is fel kell vezetni a szavazólap hátuljára, hogy pontosan miért számít érvénytelennek, amit utána alá is írnak a szavazatszámláló bizottság tagjai. Ha ez még nem lenne elég, az érvénytelen szavazólapokat külön is csomagolják, ezért elég kicsi a hibalehetőség, bár természetesen nem nulla.

Ettől függetlenül a múltban fordult már elő, hogy a bíróság elrendelte a szavazatok újraszámlálását. A 24.hu szerint a 2018-as országgyűlési választáson például erre azért volt szükség, mert a Jobbikra leadott voksokat több szavazókörben is kamupártoknak könyvelték el, és fordítva. Ez az ismételt számolás után ki is derült, de a választás végeredményét nem befolyásolta.

A Fidesz pedig többször is próbálkozott a módszerrel az elveszített 2002-es választások után, de a bíróság az összes kifogásukat elutasította.

HVG