Szalay-Bobrovniczky Kristóf az V. Budapesti Demográfiai Csúcs nyitónapján a Háború és béke – a biztonság aspektusai a családok szemszögéből című beszélgetésen hangsúlyozta: az emberek itt biztonságban voltak, vannak, és egyre inkább azért is érkeznek ide, hogy ezt a biztonságot élvezzék, de ezen folyamatosan dolgozni kell, a kormányzat munkájának nagy része, hogy ennek a módját megtalálja.
A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy a magyar családok „enyhe, elhúzódó sokkhatás alatt állnak” az orosz-ukrán háború kitörése óta, a mai generációknak „példátlan kihívásokkal” kell szembenézniük a fegyveres konfliktussal összefüggésben, és Magyarország ki akar maradni a háborúból, álláspontja szerint azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Kiemelte, a Krím-félsziget annexiója, a koronavírus-járvány, a Brexit, a nyugati országokban elkövetett terrortámadások „aláásták az általunk ismert világot”, és növelték az emberek bizonytalanságát.
Úgy fogalmazott: „Ezek mind összeadódtak, és a végső sokkot természetesen a háború kitörése okozta, hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak az egyén, hanem a családok, a közösség lelke és elméje is érintett legyen.”
A miniszter véleménye szerint Magyarország két nagy blokk kereszttüzében áll a kultúra, a tudomány, a politika kapcsolódási pontjaként, és úgy érzi, a blokkok közé ragadt, ezért is emlegeti, hogy „a háborúnak meg kell állnia”.
„A legnagyobb kihívás, hogy biztonságban maradjunk és a család egységét megtartsuk” – jelentette ki.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf feltette a kérdést, miként lehet a nemzeti ellenállóképességet erősíteni, és a társadalom minél szélesebb rétegének a tudatosságát erősíteni arra vonatkozóan, hogy „ez az új realitás, ez az új valóság”, és „bár borzalmasan hangzik”, szükség esetén a társadalom egy részének vagy mindenkinek részt kell vennie egy biztonsági, vagy akár háborús erőfeszítésben.
Kitért arra, hogy ebben sokat segít a „mindennapi hazafiság”, a fegyveres erők átszervezése, a katonák magyarországi és nemzetközi segítsége katasztrófahelyzetekben, mentéseknél, az egyenruha megbecsültségének növelése, valamint a néhány iskolákban kísérleti jelleggel elindult honvédelmi oktatás.
„Szükség van a családokra és a családok tudatosságára, hogy a biztonságuk a saját kezükben is van, és ha (…) együtt járunk ezen az úton, akkor sikerülni fog” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
II. Efrém Ignác, a Szír Ortodox Egyház pátriárkája annak a véleményének adott hangot, hogy „a háború nem olyan, amit Isten szeretne erre a világra”.
A háború sok szempontból összezúzza a családokat, ezért mindent meg kell tenni a békéért – jelentette ki.
Kitért rá, hogy Szíriában a fiatalok a 7-9 évnyi katonai szolgálat miatt a legértékesebb éveiket vesztették el, nem tudtak családot alapítani, munkát vállalni, beteljesíteni reményeiket, vágyaikat, sokan segélyből élnek vagy kivándoroltak, utóbbiak egy részét az út során kirabolják, vannak, akik meghalnak az út során.
A háború következtében csak a fiatalok közül több százezren hagyták el az országot, ami amellett, hogy nagy erőforrás-veszteség, felveti a hátrahagyott idős szülők ellátásának problémáját is – mutatott rá.
Jelezte, nőtt a válások száma, mert a kivándoroltak új életet kezdenek, vagy elhúzódik a családegyesítés, az otthon maradottak feladják a reményt.
Az egyház foglalkozik a hátrahagyottakkal az egészségügyi ellátás, az oktatás és a munkahelyteremtés tekintetében, de erőforrásai korlátozottak, ezért a külföldi szervezetek, köztük a Hungary Helps Program komoly támogatást jelent – tette hozzá.
II. Efrém Ignác hangsúlyozta, hogy a remény fontos, de nem elég, „együtt kellene járnia bizonyos intézkedésekkel” egy szankciókkal sújtott, rossz gazdasági helyzetű országban, ahol magas infláció, alacsony bérek nehezítik a megélhetést.
A békéért, az együttműködésért kell dolgozni, de egyedül Magyarország és a Vatikán beszél a békéről, a többiek inkább fegyvereket küldenek – mondta.
Christiaan Alting von Geusau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának holland elnöke arról szólt, hogy kormányok világszerte próbálják pénzügyileg segíteni a családokat, de pusztán pénzzel nem lehet megoldani a problémákat, koherens családpolitikára is szükség van.
„Néhány évtizeddel ezelőtt ideológiai háború indult a természetes családmodell ellen, amelyben mindenfajta fegyvert bevetnek” – jelentette ki.
Hozzátette, ezt csak akkor lehet megfordítani, „ha visszavesszük a kezdeményezés jogát az oktatásban”, és jó példával járnak elöl azok, akiknek van családjuk.
Christiaan Alting von Geusau szerint a nyugati társadalmakban a jog uralma helyett az érzések világába léptek át, a tudományon és a bizonyítékokon alapuló intelligens vitakultúra szükséges ahhoz, hogy „visszaállíthassák az alapvető jogok helyes értelmezését”.
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő azt mondta, hogy minden a Közel-Keleten kezdődött: a nagy monoteista vallások, a családi értékek, „és a megváltás is” a Közel-Keletről jön majd.
Magyarázata szerint azért, mert a közel-keleti élet alapvető eleme a törzs, a törzs alapja pedig a család. Emellett a Közel-Kelet „importálta az összes ideológiai hulladékot a Nyugatról: kommunizmust, fasizmust, szocializmust, de a woke-ideológiával kapcsolatban azt mondta, ezt tartsák a saját otthonaikban, ne hozzák a Közel-Keletre”.
Írta a Magyar Hírlap
