Három éve a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott torna szervezői számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy tíz ország tizenegy stadionjának környékén kellett garantálniuk a biztonságot, amit nagyrészt a helyiekre bíztak. Emlékezetes: a magyar hatóságok elfogtak egy kecskeméti férfit, aki az ügyészség szerint több magyarországi helyszínen, köztük a négy meccsnek otthont adó Puskás Arénában is robbantást tervezett, Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmények elkövetésére készült.
Most tíz német városban kell megoldani ugyanezt, a keretek azonban jelentősen megváltoztak: az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin háború miatt várhatóan sokkal több incidensre kell felkészülniük.
A biztonsági erőknek – amelyek közül csak a szövetségi rendőrök 22 ezren lesznek – ezúttal nagyjából 2,7 millió, a meccseket az arénákban követő és körülbelül 12 millió, a kijelölt szurkolói zónákba kilátogató drukkernek, valamint a 24 résztvevő csapat szálláshelyének és tréninghelyszínének biztosítását kell megoldaniuk. A leginkább a terroristák, az erőszakos huligánok, az utazó bűnözők és a tolvajok elleni fellépésre összpontosítanak.
Ez akkora feladat, hogy nemzetközi segítséget is kértek hozzá: minden, az Eb-re kijutott országból érkeznek biztonsági szakemberek, akikhez az európai futballszövetség (UEFA) és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) munkatársai is csatlakoznak. Ők mind a Neussban felállított Nemzetközi Rendőri Együttműködési Központban (IPCC) monitorozzák majd az eseményeket egy hatalmas, 500 négyzetméteres létesítményben, 129 munkaállomáson.
Az IPCC-ben dolgozó külföldi szakemberek száma attól függ, hogy a saját országukból hány szurkoló látogat el Németországba, illetve, hogy mennyire ismerik őket balhésnak. Sokkal több lesz például az angol biztonsági szakértő, mint a svájci. „Az egyes országok ismerik a legjobban a saját bajkeverőiket, és a Neussban dolgozó külföldi szakértők gyorsabban tudják majd felismerni ezeket az embereket”– magyarázta Oliver Strudthoff, a központ igazgatója.
„Az elvi veszély jelentős, mi pedig mindent elkövetünk azért, hogy ne váljon kézzelfoghatóvá. Ennek érdekében minden, a futballal és a biztonsággal kapcsolatos információt éjjel-nappal egy helyen gyűjtünk és értékelünk majd. A kommunikáció és a gyorsaság kulcsfontosságú, amikor helyzet van. Itt is erről van szó. Valaminek a megtörténtét megelőzni nem tudja, de csökkentheti a hatását” – nyilatkozta a központ bemutatásakor, április közepén Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, aki azt is hozzátette, hogy az olyan nagyszabású események, mint egy foci-Eb, könnyen az szélsőségesek és terroristák célpontjaivá válhatnak.
Reul szavaival egybecsengően fogalmazott nemrég Marco Buschmann német igazságügyi miniszter, aki szerint a veszélyekre az elmúlt hónapokban történt terrorcselekmények is figyelmeztetnek. (Például az oroszországi Krasznogorszkban márciusban történt, 145 halálos áldozatot követelő terrortámadás, amelyet az Iszlám Állam egyik fiókszervezete vitt véghez.) „Soha nem lehet százszázalékos biztonság” – mondta, hozzátéve, hogy az illetékes hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a biztonság érdekében.
Ennek része az ideiglenes határellenőrzés visszaállítása Németország minden határszakaszán, amit már tavasszal bejelentett a német vezetés. Az ellenőrzések már tavaly ősszel – illegális bevándorlás és az embercsempészet megfékezése végett – megkezdődtek a német–lengyel határszakasz egy részén, és szúrópróbaszerűen zajlottak a Csehországgal, Lengyelországgal és Svájccal közös átkelőkön. Ezek időbeli hatályát a napokban újabb fél évvel meghosszabbították. Erről szólva Buschmann azt mondta: pozitív hatásokat tapasztalnak, különösen a csempészet elleni védelemben. „Megnehezítjük azoknak a dolgát, akik fegyvert vagy robbanóanyagot akarnak illegálisan behozni az országba” – jelentette ki.
A vonatokon, a vasútállomásokon és a repülőtereken is fokozzák a biztonsági intézkedéseket, a szövetségi rendőrök ezeken a helyszíneken is jóval nagyobb számban lesznek jelen, mint általában. Helyenként francia csendőröket is lehet majd látni velük: a Franciaországból és oda vezető útvonalakon és amikor a francia csapat játszik, közösen járőröznek majd.
A csapatok szálláshelyeit is biztosítják, az ukránok védelmét pedig Nancy Faeser belügyminiszter elmondása szerint extra intézkedésekkel fokozzák.
Korábban a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a Nemzeti Sport megkeresésére azt közölte, hogy a biztonságról folyamatosan egyeztetnek az UEFA-val és a német hatóságokkal. „Az UEFA és az MLSZ is ad a csapat mellé állandó biztonsági felügyeletet, és a helyi biztonsági részleg is feladatot vállal ebben, szoros biztonsági őrizet alatt áll majd a csapat a szállásán, az edzéseken, az utazásokon és a sajtótájékoztatókon is.”
A stadionokba tartókat is alaposan ellenőrzik: hogy senki ne vihessen be veszélyes eszközöket és ne juthassanak be illetéktelenek, három szakaszban zajlik majd a beléptetés. Az első körben az érkezők autóját nézik át, aztán jön a csomagok átkutatása és a motozás, végül a jegyellenőrzés.
A hírek szerint minden stadionban 800-1300 rendőr biztosítja majd a meccseket, a számuk attól függ, hogy mely csapatok játszanak. Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy nem a stadionok a legveszélyeztetettebbek, hanem az úgynevezett puha célpontok: a szurkolói zónák, a piacterek, szórakozóhelyek és turistalátványosságok. Ezekre a helyekre ugyanis könnyebb bejutniuk és akcióba lépniük az elkövetőknek.
(al-Dzsazíra, Infostart, AFP)
HVG
