A Budapesti Értéktőzsdével (BÉT) és az OTP Bank egyik területével, az OTP Global Markets-szal együttműködve 2024. április 8-án új befektetési alapot indított az OTP Alapkezelő. Az új alap egy lépésben nyújt a befektetőknek belépési pontot a hét regionális tőzsde (cseh, horvát, lengyel, magyar, román, szlovák, szlovén) 25 leglikvidebb és legnagyobb kapitalizációjú vállalatába. A CETOP NTR-indexet követve ez jelenleg egy lengyel túlsúlyos alap, mivel közel 40%-ban szerepelnek benne a varsói tőzsdén forgó részvények, mellettük a cseh börzei papírok 24%-ot képviselnek, a magyarok valamivel kevesebb mint 20%-ot, a románok 12-13%-ot, ezeken túl még egy-egy szlovén és horvát részvény is bekerült az alap portfóliójába – mondta Kovács-Kvotidián Máté, az OTP CETOP ETF portfóliómenedzsere. Az alap egy tőzsdén kereskedett nyíltvégű, nyilvános részvényalap, passzív befektetési forma, vagyis olyan, amelynek célja minél pontosabban lekövetni a benchmarkul szolgáló indexet – folytatta a szakember.
Régiós sajátosságok alapján
A részvénykibocsátó cégek ágazati megoszlása jól tükrözi, hogy mi a finanszírozási forma a kontinentális Európában (vagyis Nagy-Britannián kívül). Vagyis azt, hogy míg az angolszász tőzsdéknek nagyobb a tőkeallokációs szerepe, addig Európában, így a mi régiónkban is a bankok kapnak egy nagyobb szeletet ebből, és ennek megfelelően a hitelintézeteknek van akkora kapitalizációja és forgalma a helyi tőzsdéken, hogy egy nagyobb kitettséget adnak.
Ennek megfelelően a CETOP NTR-indexnek és az OTP Alapkezelő azt követő alapjának durván ötven százaléka banki és biztosítói részvényből áll, azok után a legnagyobb arányban az energiaszektor képviselői (például a Mol vagy a lengyel PKN) szerepelnek, a fennmaradó részt pedig közmű, fogyasztási, távközlési és gyógyszergyári papírok adják.
Könnyebb hozzáférés
Az újonnan induló alap Kovács-Kvotidián Máté szerint egy nagyon izgalmas befektetési lehetőség a közép- és kelet-európai régióban. Aktív alappal az OTP Alapkezelő és a régió többi szereplője is lefedi ezt a piacot, viszont a szóban forgó instrumentum egy tőzsdén kereskedett befektetési alap, amelyen keresztül a befektetők egyszerűen tudnak hozzáférni ehhez a részvénycsomaghoz egy tőzsdei megbízás keretében. Így azonnal látják, hogy milyen árfolyamon teljesül a megbízásuk.
Ami pedig a legfontosabb régiós viszonylatban, hogy megfelelő likviditás van az ETF mögött. A befektetőnek nem kell ismernie a helyi piacot, azt, hogy milyen részvényekbe szeretne befektetni, mint ahogy az elszámolástechnikával sem kell tisztában lennie. Csupán a BÉT indexbizottságában kell bíznia, az állítja ugyanis össze azt a kosarat, amelyet az OTP CETOP ETF lekövet. A tőzsdei kereskedésben pedig az OTP Bank OTP Global Markets területe biztosítja a likviditást, mind a vételi, mind az eladási oldalon.
A kulcs a likviditás
Az OTP CETOP ETF portfóliómenedzsere úgy véli, a likviditás lehet az egyik nagy előnye az új ETF-jüknek. Míg például egy amerikai vagyonalapnak – amely eddig lehet, hogy épp a likviditás hiánya miatt nem fektetett be a régióba –, egy hónapba is telhet megvenni egy részvényt nagyobb tételben, most egyetlen tőzsdei megbízás keretében egy teljes csomagot tud megvásárolni. De ez a lehetőség akár ázsiai befektetők számára is új lehetőségeket jelenthet, akik számára eddig a régiós piacok jobbára távoliak és elérhetetlenek voltak.
Ha már likviditás: Kovács-Kvotidián Máté szerint a már említett új – amerikai és kínai –, valamint a régiós, illetve magánbefektetők révén potenciálisan akár több tízmillió eurót is bevonzhat az OTP CETOP ETF. Méghozzá egy öngerjesztő folyamat eredményeként, ami abból adódhat, hogy bár a régiós piacok értékeltsége nagyon kedvező, a likviditás viszont még problémás, ám ha elkezd beáramlani a pénz az alapba, és azt elkezdi elkölteni, akkor ez a folyamat pozitívan hathat a mögöttes részvények likviditására, illetve az ETF-be való további tőkebeáramlásra.
Az OTP Csoport lakossági és intézményi ügyfelek részére egyaránt szánja az alapot; a befektetési jegyek 10 eurós (vagyis jelenlegi árfolyamon 4 ezer forint alatti) névértéke a kisbefektetők számára is könnyen elérhetővé teszi az OTP CETOP ETF-t. Ez a belépési összeg sok nyugat-európai ETF-fel is állja az összehasonlítást, ugyanakkor azt, hogy a magánszemélyek aránya mekkora lehet az alap befektetői között, nem könnyű megmondani, mivel ez alapvetően az intézményi befektetők aktivitásától függ. De mivel az utóbbi időben – részben az infláció miatt – sok magánbefektető (is) elkezdett forrásokat átcsoportosítani az eurós befektetésekbe, ez a diverzifikációs előny adhat egy lökést az alapnak.
Az új alap a közép-kelet-európai régióban unikálisnak számít, hiszen ilyen piaci lefedettségű ETF ezelőtt még nem létezett, csak olyanok, amelyek egy, két vagy maximum három tőzsdén forgó részvényekbe fektettek. Ráadásul az úgynevezett aktív alapokhoz képest a passzív profilú OTP CETOP ETF díjazása sokkal kedvezőbb. Kovács-Kvotidián Máté elmondta, hogy egy százalék alatt szeretnénk tartani az alap teljes költségét.
Ezek a legfontosabb gyakorlati tudnivalók
A befektetési jegyek ugyanúgy viselkednek, mint egy tőzsdei részvény: folyamatosan lehet adni és venni őket kereskedési időben az aktuális piaci áron.
Az ár egy real-time (valós idejű) indexen alapul, melyet az OTP Bank árjegyzése is lekövet. Osztalékot – a mögöttes CETOP NTR indexhez hasonlóan – az ETF sem fog fizetni a befektetőknek, azonban a befolyó osztalékok újratőkésítése révén a piacok valós teljesítményét fogja mutatni.
A befektetők a tőke növekményét a vételi és a visszaváltási ár különbözeteként, árfolyamnyereség formájában realizálják, amelyből a hatályos szabályozás értelmében 15 százalék kamatadó jön le. Ám ezt a befektetési jegyet is tartós befektetési számlára lehet tenni, amely után már csak 10 százalék az adó, ha legalább három évig nem nyúlunk hozzá, viszont öt év elteltével mentesülünk az adó megfizetése alól.
A tartalom az OTP Alapkezelő Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
HVG
