Amikor kint vihar tombol és az otthonunkban elmegy az áram: nem világítanak a lámpák, nem működnek a háztartási gépek és még wifi sincs, hamar pánikba esünk. Pedig egy friss kutatás szerint többségében tisztában vagyunk a rendkívüli időjárási körülményekkel járó kihívásokkal. A megkérdezettek többsége azt is tudja, hogy milyen módokon okozhatnak áramszünetet a szélsőséges természeti erők: a szél, a hó, az ónos eső károsíthatja a légvezetékeket, és az is ismert, hogy a kidőlő fák, leszakadó faágak elszakíthatják azokat.
Az áramkimaradások elleni küzdelem: gyorsaság és hatékonyság a kulcs
Az E.ON-nál a veszélyhelyzetek kezelése előre meghatározott protokoll szerint zajlik. A modern technológia ma már lehetővé teszi, hogy a közép- és nagyfeszültségű áramkimaradások a pillanat tört része alatt észlelhetőek legyenek az üzemirányítási központokban. Ilyenkor a szakemberek azonnal reagálnak, és amennyiben lehetséges, átirányítják az áramot a sértetlen hálózatrészletekre. Ebben az E.ON területén 2500 távvezérelhető kapcsolóberendezés nyújt nekik segítséget. Ezután indulhat a kutatás, hogy megtalálják a sérült hálózatrész pontos helyét és elhárítsák a hibákat. Papp Gergely következő videójában beépül az E.ON hibaelhárító csapatába, és megnézi, mi történik a színfalak mögött az első hibajelzéstől az áram visszakapcsolásáig.
Hogyan dolgozik a hibaelhárító csapat?
A legnagyobb kihívást az olyan meghibásodások jelentik, amelyek nehezen megközelíthető helyszíneken történnek. Ez viszont nem lehet akadály, a szerelőknek mindenáron el kell jutniuk a hiba forrásához. Ilyenkor kifejezetten erre a célra alkalmas, sűrű erdőben, meredek vagy mocsaras területen egyaránt könnyen mozgó, kétéltű mocsárjárót használnak. Szintén járhatatlan terepviszonyok között nyújtanak nagy segítséget a vezetékhálózat felett végigröpített drónok. Segítségükkel a szerelők madártávlatból mérik fel a károkat és azonosítják be a hibák pontos helyét.
Gyakran külső partnereket is bevonnak, vagy az ország másik végéből csoportosítanak át szerelőket a mielőbbi megoldás érdekében. A katasztrófavédelem szakembereivel is szoros az együttműködés, akik – egy vihar esetén például – először eltávolítják a hálózatra dőlt fákat, hogy aztán a villanyszerelők elkezdhessék a javítási, helyreállítási munkálatokat.
Az áramszünetek hosszára vonatkozóan létezik egy objektív, a mindenkori szolgáltatótól független mérőszám, az ún. SAIDI mutató. Ez azt mutatja meg, hogy egy ügyfél átlagosan hány perc áramszünetet tapasztal egy évben üzemzavar miatt. Ez a szám az elmúlt két évtizedben folyamatosan zsugorodott: míg 2001-ben még 228 perc volt, a folyamatos hálózatfejlesztéseknek és automatizálásnak köszönhetően 2023-ra kevesebb, mint a negyedére, évi 57 percre csökkent az E.ON szolgáltatási területén.
Pimasz úr nem először segít abban, hogy betekinthessünk az áramellátás kulisszatitkaiba: végigjárta már az áram kalandos útját az otthonokig, és közben bejutott olyan létesítményekbe, amiket fogyasztóként sosem láthattunk. Ezt a videót is érdemes megnézni, itt érheti el.
A tartalom az E.ON megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
HVG
