A tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) gazdasági és kereskedelmi miniszteri szintű ülésén kiemelte, hogy az EU az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe, a közösség ugyanis rendkívül elhibázott válaszokat adott az ukrajnai háború kitörésére.
„Az Európai Uniónak izolálnia kellett volna a háborút, ehelyett a döntései a háború következményeinek globalizációjához vezettek. Imádkozunk azért, hogy maga a háború ne váljon globálissá” – mondta.
Aláhúzta, hogy ezek a téves döntések igen sokat ártottak a Kelet és Nyugat közötti együttműködésnek, a szankciók ráadásul teljes kudarcnak bizonyultak, amelyek eredményeként az EU versenyképessége is jelentősen meggyengült.
„Ezek a körülmények még inkább felértékelik megfigyelői státuszunkat a Türk Államok Szervezetében, illetve az együttműködésünket a szervezettel és annak tagállamaival” – szögezte le.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig a világ ismételt blokkosodása ellen volt, mivel a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánk rendre rajtaveszített a két blokk közötti civilizált együttműködés hiányán, a kormány ezért továbbra is a konnektivitás pártján van.
„Európa versenyképességének javítása nem lehetséges a kelet-nyugati együttműködés helyreállítása nélkül, és erre egyre kisebb az esély” – vélekedett.
Objektum doboz
Majd kitért arra is, hogy az európai-orosz kötelékek egyenként történő elvágása után számos politikus beszél ma már az európai és a kínai gazdaság szétválasztásáról, ami viszont óriási hiba lenne.
Fontos platformnak nevezte a TÁSZ-t a „hídépítés” szempontjából, és rámutatott, hogy a hagyományos ellátási vonalak egy része mára ellehetetlenült, a szervezet tagállamai pedig fontosak lehetnek a kelet-nyugati fizikai összeköttetések biztosításában a következő években.
A miniszter közölte, hogy a türk országok együttes bruttó hazai terméke (GDP) a 14. legnagyobb lenne a globális rangsorban, és eközben a világ harmadik legnagyobb földgázkészletével rendelkeznek, fontos szerepet játszhatnak így az energiabiztonság javításában.
Kiemelte: a magyar energiaellátás biztonsága nem lenne lehetséges a türk államok nélkül, a szankciós fenyegetések ellenére is megépített Török Áramlat vezeték nélkül, ahogy a diverzifikáció sem lehetne sikeres.
Ugyanakkor megemlítette, hogy a felek közötti barátság „nem gázbarátság”, hiszen az együttműködés építése már több mint tíz éve megkezdődött, amit akkoriban élesen kritizáltak az európai vezetők, akik ma közös fényképekért állnak sorban az érintett országok vezetőivel.
Szijjártó Péter ezután támogatásáról biztosította a koordinált fellépést bizonyos ügyekben, s üdvözölte a közös beruházási alap létrehozását, amelyhez szavai szerint a kormány kész hozzájárulni 100 millió dollárral.
Hozzátette, hogy Magyarország a szintén felállítani kívánt Zöld Pénzügyi Tanács munkájában is részt fog venni, mert a zöld átállás, a fenntartható növekedés nagyon fontos hazánk számára, amely egyike a világ azon húsz államának, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudják biztosítani a GDP-bővülést.
Illetve méltatta a türk különleges gazdasági övezet létrehozását célzó erőfeszítéseket is, s tudatta, hogy beruházásokra ösztönzik a magyar cégeket.
Végezetül pedig aláhúzta, hogy a Magyarország és a TÁSZ-országok közti kereskedelmi forgalom tavaly átlépte a négymilliárd dollárt, és 2023 első felében meghaladta a 2,8 milliárd dollárt, ami 28 százalékos növekedést jelent.
Írta a Magyar Hírlap
