Marco Rossi: Nem elégednék meg azzal, ha emelt fővel búcsúzunk

A csapat és ő maga is jelentős fejlődésen ment keresztül azóta, hogy 2017-ben Marco Rossi lett a szövetségi kapitány – mondta a válogatott olasz vezetőedzője a Telexnek adott interjújában. Rossi szerint a mostani nyomás már egészen más, mint amit kapitánysága kezdetén érzett. Akkor nagyobb volt benne a megfelelési kényszer, ez csak azután oldódott, hogy sikerült nagyobb bizalmat kiépítenie. A szurkolók részéről a nyomást most már a teljesítménykényszer idézi elő, míg korábban a csalódás.

A csapat Rossi szerint mentálisan és taktikailag is fejlődött, a csapatrészek tartják a távolságokat, ez látszik labdakihozatalnál, támadásnál és labda nélküli játéknál is.

A szövetségi kapitány arról is beszélt, hogy 2016-ban, még a Honvéd edzőjeként meglepte az Eb kapcsán tapasztalt eufória. Szerinte a magyar szurkolók olyan temperamentumosak, mint az olaszok, ha érzik, hogy a játékosok őket képviselik, ez nemcsak a focira, hanem a kézilabdára és a vízilabdára is igaz.

Az igazat megvallva, nem elégednék meg azzal, hogy jól játszunk, hogy kihozzuk magunkból a maximumot, és emelt fővel elbúcsúzunk. Ezt már egyszer átéltük.”

– mondta Rossi az Eb-vel kapcsolatos várakozásokról. A legutóbb csak néhány perc választott el minket a továbbjutástól, most az a cél, hogy ez meglegyen.

A játékosok közül Schäfer Andrásról elmondta, hogy szerinte őt viselte meg legjobban a legutóbbi kiesés, de bízik benne, hogy a múltkori könnyekből most örömkönnyek lehetnek. Szoboszlai Dominikkal kapcsolatban arról beszélt, hogy ugyan nem érti teljesen a csapatkapitány öltőzői beszédeit, de a szenvedély átjön, az elhangzottakat pedig utólag lefordíttatja. Szerinte már Szalai Ádám beszédei is lelkesítőek voltak, ezt Szoboszlai is átvette, ami az egyéni fejlődésében is fontos szerepet játszott.

Marco Rossi szerint a magyar válogatott legnagyobb erénye a kitartás, az viszont már nem igaz, hogy ne lenne vesztenivalója a csapatnak. Szerinte már kezd látszani a keze nyoma a válogatott játékstílusán, ez viszont nem csak az ő munkája, hanem a teljes stábé.

Írta a HVG