MH/MTI
2023. szeptember 13. szerda. 17:59
May 2019 júniusában távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és a miniszterelnöki tisztségből.
Lemondásának közvetlen előzményeként a londoni alsóház egymás után háromszor visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval May kormánya által 2018 novemberében elért 585 oldalas megállapodást és a hozzá kapcsolódó, 26 oldalas politikai nyilatkozatot, amely az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni viszonyrendszerét körvonalazta volna.
Utódja, Boris Johnson új egyezményt kötött az EU-val, és az Egyesült Királyság 2020. január 31-én e megállapodás alapján lépett ki az Európai Unióból.
Ezt az 1260 oldalas megállapodást – amely szabadkereskedelmi szerződést is tartalmaz – az utolsó pillanatban, a brit EU-tagság megszűnése utáni tizenegy havi átmeneti időszak lejárta előtt egy nappal, 2020. december 30-án sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban.
Ha a brit parlament ezt az egyezményt is elvetette volna, az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépett volna ki az EU-ból, és ez vámok azonnali megjelenését jelentette volna a kétoldalú kereskedelemben.
A brit EU-tagságról hét éve, 2016. június 23-án rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Theresa May, akinek hamarosan könyve jelenik meg a kormányon eltöltött éveiről, a BBC közszolgálati rádió szerdai politikai magazinműsorában kijelentette: olyan kilépési egyezményt kívánt elérni az EU-val – és véleménye szerint ez sikerült is -, amely tükrözi a választók azon 48 százalékának aggályait is, akik a bennmaradásra voksoltak.
Azonban az egyezmény parlamenti elfogadtatásának folyamata során a Brexit-tábor keményvonalasai, valamint a bennmaradást pártoló irányzat ugyancsak keményvonalas szószólói – akik újabb népszavazást akartak – egyre nagyobb igyekezettel próbálták megtalálni a módját a kilépési egyezmény megtorpedózásának – fogalmazott a BBC-interjúban Theresa May.
A volt konzervatív párti kormányfő szerint az ő megállapodása jobb lett volna, mint az, amelynek alapján az Egyesült Királyság végül kilépett az EU-ból, ugyanis az eredeti egyezménnyel – jóllehet egyik oldal akaratát sem teljesítette volna száz százalékig – az ország összességében jobban járt volna.
Theresa May kijelentette: egyebek mellett azért nem támogatta az újabb EU-népszavazás kiírását, mert korábban más EU-országokban is tartottak referendumokat integrációs kérdésekről, ám ha a politikusoknak nem tetszett az eredmény, rendszerint megismételtették a voksolást. Ez azonban „leereszkedő, atyáskodó politikusi magatartás” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Írta a Magyar Hírlap
