Republikon: Nem Magyar Péter pártja a legerősebb az ellenzéki oldalon, de június 9-ig még előzhet

A felmérés szerint jelenleg a teljes népesség 14, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a Tisza Pártra.

Európai parlamenti választások

Várható-e politikai fordulat az Európai Parlamentben? Megerősödhet-e a szélsőjobboldal? Ki az úr a magyarországi ellenzéki térfélen? Van-e esélyük a kisebb pártoknak? Június 9-én 21 képviselőt juttathatunk be az uniós törvényhozásba újabb öt évre – a pártok és jelöltek esélyeit és az EP-választások eredményeit cikksorozatunkban követhetik.

A DK, az MSZP és a Párbeszéd döntése után, miszerint közös listát indítanak az önkormányzati és az EP-választásokon, három nagyobb politikai tömb alakult ki: a kormánypártok, a baloldali összefogás és a „harmadik utas” blokk, a Tisza Párt főszereplésével – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Telex közölt.

Az április 22. és 26. között készült reprezentatív felmérés szerint jelenleg a teljes népesség 14, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a Tisza Pártra. A kormánypártok támogatottsága évek óta nem látott mélyponton volt március végén, a kegyelembotrány és Magyar Péter berobbanása után, de néhány hét leforgása alatt hibahatáron belüli növekedést ért el a Fidesz–KDNP: a teljes népesség körében 2 százalékponttal (27 százalék), a pártválasztóknál pedig 1 százalékponttal (35 százalék) nőtt a szavazótábora.

A Republikon szerint a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogást nem szorongatja a Tisza Párt, de növekedési potenciálja nagyobb, mint a baloldali összefogásé, így az elemzés nem zárja ki, hogy június 9-ig helycsere történjen a második helyen. A Medián és az Iránytű Intézet már most jobbnak méri a Magyar-féle pártot, mint a hárompárti szövetséget.

Nem lehet nyugodt az elemzés szerint a Mi Hazánk Mozgalom, a Kutyapárt és a Momentum sem. Míg előbbi kettő fej-fej mellett halad (a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a két pártra), addig a Momentumra 4, illetve 5 százalék szavazna. A Republikon felmérése szerint várhatóan nem jut EP-mandátumhoz a Jobbik-Konzervatívok és az LMP sem, mindkét párt 2-2 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség és a pártválasztók körében is.

HVG