Néhány járólapot, deszkát a földről felszedve láttam, hogy már ott alszanak alattuk a meztelencsigák, amelyek az elmúlt években egyre több kárt okoznak a kiskertekben is. Nálunk még tűrhető a helyzet, mert a kert végében lévő kőrakás az otthona évek óta egy sündisznó családnak, amelynek kedvence éjszaai eledele a meztelen csiga.
Tavaly nyáron Zalában jártam, ahol a gazdák arról panaszkodtak, hogy a hazánkban nem őshonos faj, a spanyol csupaszcsiga az utóbbi években annyira elszaporodott, hogy szinte lehetetlené teszik a termesztést a kertekben. A felmelegedés hatására nálunk is megjelent spanyol csupaszcsiga nagyon szapora, akár 200 petét is képes lerakni, s ez a meditáráni faj már jellemzően enyhe teleinket is túléli hazánkban.
Meglepődve láttam, hogy annyira elszaporodtak, hogy fényes nappal is csúszkálnak az árnyékos helyeken, s vendéglátóm megmutatta, hogy a paradicsom és paprika palántáit mind megették, sőt még a föld alatti burgonyából is lakmároztak. És a helyzet a csapadékos Zalában egyre rosszabb.
A hazánkban élő 26 házatlan csigafaj közül tíz a jelentős kártevő. Egy statisztikai számítás szerint egy átlagos méretű konyhakertben, ahol megjelennek a meztelencsigák évi 20-30 ezer forintnyi terméskiesést okoznak.
Sokféle védekezési módszer kitaláltak a kertészek, talán a legegyszerűbb, hogy éjjel zseblámpával vadászni indulunk, összeszedjük a csigákat, amelyek nagyon lassú mozgásúak, csak ki kell várni, hogy előjöjjenek búvóhelyükről.
Kényelmesebb módszer a deszkacsapda. Az éjjeli lakmározás után a hajnalban búvóhelyet kereső csigák ideálisnak találják a deszkákat és alájuk húzódnak, így azt nappal felemelve a kártevől összeszedhetők, s megsemmisíthetők.
Az öntözéssel is lehet védekezni, de ez nem egyszerű, mert a növények számára az esti öntözés a kedvezőbb – mert éjszaka kisebb a párolgási veszteség – , viszont a nedves kert a meztelencsigáknak is ideális terepe, mert száraz talajon lassabban tudnak mozogni. Ezért védekezés szempontjából kedvezőbb a reggeli öntözés, vagy esti kanából való locsolás, amikor növények csak a gyökerükhöz célzottan kapják a vizet.
A csigainvázió egész Európában gondot okoz a kertészeknek.
Angliában nagyon népszerű David Domoney kertész szerint: „A meztelen csigák legnagyobb ellensége a napfény és a kiszáradás. Éjszaka jönnek elő, és ha van olyan területed, amelyet öntözött, még mindig nedves, oda költöznek. Tehát soha ne öntözze a növényeit napnyugta után.”
Egyre elterjedtebb védekezés a sörcsapada, mert a „részeges” csigák az ital szagának nem tudnak ellenállni. Fontos azonban, hogy például a lapos műanyag edény felső része nem emelkedjen ki a földből, hogy a csiga bele tudjon mászni.
Különféle akadályokkal is lehet védekezni a puhatestűek ellen. Cserepes növényeknél például hatásos a cserepre tekert rézszalag, amely megakadályozza, hogy a csiga felmásszon a növényhez. A veteményes ágyások köre szórt összetört tojáshéj, vagy kagyló is gátolhatja az érzékeny testű meztelencsigák mozgását.
Bevált módszer az is, ha szárított narancshéjat szórunk az ágyások köré, mert az angol Dan McCarthy szakértő szerint: „A citrusok erős illata a csigákat taszítja.”
A meztelen csigák elleni hadviseletnek ugyan többféle módszere van, azonban ha túlerőbe kerülnek ezek a „buta” kis nyálkás állatok, akkor szinte legyőzhetetlenek.
Fontos jó tanács: az összegyűjtött csigákat soha ne dobd át a szomszéd kertjébe, mert az éjszaka visszamászhatnak.
Írta a Magyar Hírlap
