Szirtes Györgyi
2024. április 3. szerda. 4:53
A kialakuló félelmet erősíti az az érzés is, amely szerint a beteg nem tudja, mi történik vele a következő pillanatban, súlyos szervi bajokra gyanakszik: infarktus, agyvérzés – mindez önmagát gerjesztő folyamattá válik a pánikroham során.
A kialakuló tünetegyüttes számos formában jelentkezhet. A tünetek között előfordulnak testképzavarok, térérzetzavarok, szédülés, remegés, a rémület okozta „hideg verejték”, de akár mellkasi diszkomfortérzet, mellkasi fájdalom, ájulás is. Mindez nagyon magas pulzusszám és kapkodó légzés kíséretében jelentkezhet.
Pánikroham tünetei lehetnek a rendkívül magas pulzusszám; a verejtékezés; a hányinger, a hányás, a mellkasi fájdalom, a légszomj, fulladás érzése; a hidegrázás, remegés; a hőhullámok; akár testszerte jelentkező zsibbadás; térbeli bizonytalanság, szédülés; hirtelen székelési inger; rettegés, halálfélelem; összeszoruló gyomor érzése; testképzavarok, „testen kívüliség” érzése; félelem a megőrüléstől; önkontroll elvesztésétől való félelem.
Pánikroham során a tünetek közül legalább négy jelentkezik, és ezek hirtelen, nagyjából tíz percen belül elérik teljes intenzitásukat. A legtöbb pánikroham öt és húsz perc közötti időtartamig tart, ám a szakirodalom ennél lényegesen hosszabb ideig tartó pánikrohamról is említést tesz.
Pánikroham bárkinél előfordulhat. Jelentős vagy hosszan tartó stressz, huzamos ideje fennálló, a páciens számára kezelhetetlen élethelyzet, sorozatos pszichés kimerültség, súlyos, az életet veszélyeztető élmény átélése is kiválthatja. Ha többször is előfordul, a szorongásos zavar időben való felismerése és kezelése megakadályozhatja, hogy az érintett személy éveken keresztül szenvedjen az időről időre rátörő pánikrohamoktól és azok – a legkülönbözőbb fóbiák, illetve depresszió formájában megjelenő – következményeitől.
Egy pánikroham átélése nem feltétlenül jelent pánikbetegséget. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok ismétlődnek, és a köztük lévő időben jellemző az aggodalom egy esetleges következő roham miatt. Ez az aggodalom gyakran magatartásváltozást is okoz, például egyes tevékenységek vagy helyek kerülését eredményezi.
A pánikroham nem egyenlő a pánikbetegséggel. Ugyanakkor a pánikbetegség kezelésében használt pszichoterápia, gyógyszeres terápiák és életmódbeli módosítások a pánikrohamok ellen is hatékonyak. Ha a pánikrohamot nem kezelik, az állapot rosszabbodhat, kialakulhat a pánikbetegség.
A pánikrohamok megelőzésében a stresszmentesebb élet, a rendszeres sporttevékenység, a szélsőséges életmód kerülése, a mentális és fizikai erő határainak minél ritkábban történő feszegetése is segíthet.
Írta a Magyar Hírlap
