A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri gazdasági miniszterrel, Mikajil Dzsabbarovval közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a két kormány rendkívül elkötelezett a kapcsolatok folyamatos fejlesztése iránt.
Fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország is szerepet vállalhat Hegyi-Karabah újjáépítésében, a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium jövőre kezdheti meg a munkát Soltanliban, a jóváhagyás megszületett, a terveket elfogadták, a szerződések egy részét aláírták.
Kitért arra is, hogy mára valósággá váltak a 2010-es elején megindított, akkor talán hihetetlennek tűnő törekvések azáltal, hogy az energiabiztonság javítása érdekében idén megkezdődött a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra.
Emlékeztetett rá, hogy 100 millió köbméteres szállítási és 50 millió köbméteres bértárolási szerződést kötöttek a felek, a mennyiség növeléséhez ugyanakkor nem pusztán magyar és azeri elkötelezettségre, hanem európai uniós lépésekre is szükség van a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése terén.
„Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy az energiadiverzifikációra vonatkozó törekvései ne merüljenek ki a tagállamok noszogatásában, hogy ennél eklatánsabb és kézenfekvőbb kifejezést ne használjak, hanem Brüsszel is lépjen, és adjon pénzügyi forrást ahhoz, hogy a földgázszállítási infrastruktúra kapacitásának növelésével Magyarország és más közép-európai országok is növelhessék az Azerbajdzsánból szállított földgáz mennyiségét” – mondta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az idei év első felében 3,5-szeresére nőtt az azerbajdzsáni irányú magyar export, értéke már addigra jelentősen meghaladta a tavalyi év egészét.
„Abszolút rekordot döntöttünk az exportban, és az importunk is jelentős mértékben nő” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a Mol fontos szerepet játszik az azeri kőolajkitermelésben, így bővül az olajbehozatal volumene is Magyarország energiabiztonságának garantálása érdekében.
„Ilyenkor mindig érdemes visszagondolni arra, hogyan is kezdődött mindez, mivel mi nem ilyen „földgázbarátságban” vagyunk Azerbajdzsánnal, mi nem a 2020-as évek elejének energiaválsága során fedeztük fel, hogy van olyan ország a világon, hogy Azerbajdzsán, mi már jó 12–13 éve építjük ezt a kapcsolatot” – jelentette ki.
„Mi akkor kezdtünk kapcsolatokat építeni Azerbajdzsánnal 2010-ben, amikor Európában ezt nemhogy senki nem értette, nemhogy mindenki lesajnált minket emiatt, de még kritizáltak is minket. Most ehhez képest azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok és az Európai Unió vezetői egymást lökdösik Bakuban egy-egy jó fényképért Aliyev elnök úrral” – fogalmazott.
Majd úgy összegzett, hogy Magyarország, a magyar emberek sokat profitálnak a kölcsönös tiszteleten alapuló, hosszú távú együttműködésből Azerbajdzsánnal.
Nem sokkal később Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelita kolostorban Mikajil Dzsabbarovot, a megbeszélésen elsősorban az energetikai együttműködésről volt szó – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A tárgyaláson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Orbán Viktor Magyarország energiabiztonsága szempontjából fontos fejleménynek nevezte, hogy a korábban megkötött szerződések alapján az azeri energiavállalat júliusban megkezdte a földgáz betárolását a magyar tárolókba, ezzel immár valós fizikai gázszállítási kapcsolat létesült országaink között.
Arról is szó volt, hogy több magyar vállalat terjeszkedik sikeresen Azerbajdzsánban, és további magyar befektetések is napirenden vannak.
A karabahi újjáépítés kapcsán elhangzott: az azeri fél már kijelölte azt a települést, amelynek újjáépítését a tervek szerint magyar vállalatokra bízzák – ismertette Havasi Bertalan.
Orbán Viktor kiemelte: hazánk évente 200 ösztöndíjas helyet ajánl fel azerbajdzsáni diákok számára magyarországi tanulmányok folytatására.
Írta a Magyar Hírlap
