Szilléry Éva
2024. március 28. csütörtök. 7:35
A cigány Rómeó és Júlia történetként is emlegetett Makar Csudra Maxim Gorkij novellája 1892-ben született, amelyből Szarka Tamás a Ghymes zenekar költő-zeneszerzője Esthajnal címmel írt zenés albumot. A történet régóta foglalkoztatja a zeneszerzőt, a novellából íródott új színpadi művét a Nemzeti Színház mutatja be elsőként Vidnyánszky Attila rendezésében. Szavai szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak.” A szöveggel először tegnap találkoztak a színészek a Nemzeti balett termében.
Szarka Tamást a szünetben szólítottuk meg, a művész arról beszélt, hogy a Makar Csudra szerinte olyan, mint egy titokzatos versfolyam, amit meg kellett tölteni történettel. „Szovjetunió területén létezik egy cigány színház, amely színpadra vitte a művet, majd 1976-ban, A cigánytábor az égbe megy (r: Emil Loteanu) címmel emlékezetes film is született belőle.
Huszonhárom éve meghívtak Pozsonyba, hogy hangszereljem a film színpadi adaptációjából rendezett darabot. Azóta foglalkoztat engem, hogy megírjam: visszamentem a novellához és újra fogalmaztam, vadonatúj saját zenékkel töltöttem meg. A történet is gyakorlatilag új, így aztán ősbemutatónak mondható, hiszen minden szöveg és minden vers új benne. Az elmúlt tíz-tizenöt éve én írom a zene mellett a darabokat, és a librettót is, így csak magammal kerülök nézeteltérésbe” – tette hozzá.
A zenész nagyon izgult, mert tizenöt éves álma valósult meg, ráadásul Vidnyánszky ragaszkodott ahhoz, hogy a szerző olvassa fel a darabot a színészeknek. „A próbafolyamatokban is ott leszek. Bármilyen darab születése nagyon izgalmas, de amikor egy ősbemutatóról van szó, az végképp. A folyamat, ahogy a semmiből születik egy vadonatúj darab, az legalább olyan szép, mint a bemutató vagy az előadás.
Azt tapasztaltam, hogy Vidnyánszky Attila zseniális rendező, aki szenvedélyesen szeret rendezni, egész Európában ismertek a munkái. Úgy érzem, hogy ez a darab, színháztörténeti mozdulat lesz. Negyvenkét táncos a magyar Nemzeti Táncegyüttesből, a Karaván Színház és a tervek szerint két ló is színre lép az előadásban – fogalmazott.
A cigány Rómeó és Júliában nem a családok kibékíthetetlen ellenségeskedése akadályozza meg a szerelem kiteljesedését, itt a szabadság iránti mindent felülíró vágy öli meg a legszebb ragaszkodást.
„Felvállaltan és idealizáltan fogunk beszélni arról, hogy a szabadság mindenek felett képes állni, az élet felett is. A darab olyan magaslatokba repít, amire mindannyiunknak szüksége van” – mondta Vidnyánszky Attila.
Írta a Magyar Hírlap
