Ezzel jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy idővel képesek lesznek teljesen megszabadítani a szervezetet a vírustól, bár még sok munkára van szükség annak ellenőrzéséhez, hogy ez a megoldás biztonságos és hatékony.
A meglévő HIV-gyógyszerek képesek megállítani a vírust, de nem képesek kiirtani azt – emlékeztetnek a cikkben.
Az Amszterdami Egyetem csapata, amely a héten egy orvosi konferencián ismertette korai eredményeik összefoglalóját, azaz absztraktját, hangsúlyozza, hogy munkájuk továbbra is csupán „koncepcióbizonyítás”, és nem lesz egyhamar gyógymód a HIV ellen.
Dr. James Dixon, a Nottinghami Egyetem őssejt- és génterápiás technológiákkal foglalkozó docense egyetért ezzel, mondván, a teljes eredmény még vizsgálatot igényel.
„Sok munkára lesz szükség ahhoz, hogy bebizonyítsuk: az eredmények az egész szervezetben is megismételhetők egy jövőbeli terápia esetében” – mondta.
Más tudósok is megpróbálják a Crispr-t a HIV ellen használni. Az Excision BioTherapeutics pedig azt állítja, hogy 48 hét után három HIV-fertőzött önkéntesnek nincsenek súlyos mellékhatásai.
Dr. Jonathan Stoye, a londoni Francis Crick Intézet vírusszakértője azonban azt mondta, hogy a HIV eltávolítása az összes olyan sejtből, amely a szervezetben rejtőzhet, „rendkívül nagy kihívás”.
„A kezelés célponton kívüli hatásai, lehetséges hosszú távú mellékhatásai, továbbra is aggodalomra adnak okot” – mondta.
A legtöbb HIV-fertőzöttnek élethosszig tartó antiretrovirális kezelésre van szüksége. Ha abbahagyják e gyógyszerek szedését, a lappangó vírus újra „felébredhet”, és ismét problémákat okozhat. Keveseket látszólag „meggyógyítottak”, miután az agresszív rákterápia kiirtotta a fertőzött sejtjeik egy részét, de ezt soha nem javasolnánk pusztán a HIV kezelésére.
Írta a Magyar Hírlap
