A Hungária zenekar két meghatározó tagjával a júniusi koncertjük apropóján beszélgetett el a hvg360, ahol többek között szó volt arról is, hogy nem mindig voltak olyan jóban egymással, mint ma. Az 1980-81-ben hirtelen jött nagy siker után ugyanis csúnyán összevesztek a tagok. Fenyő Miklós szerint „a sikertelenség, amit sokunknak ebben a szakmában át kell élni, összehúz. A hirtelen nagy siker meg széthúz.” A Hungária akkor, 1982-ben gyakorlatilag szét is esett, közben viszont megalakult az R-Go és a Dolly Roll, amelyek ugyanolyan sikereket értek el, mint az nagy Hungária.
Volt ugyan olyan ember a zenekarból, akivel Fenyő nyolc évig nem beszélt, de Szikorával gyorsan kibékültek. „1985-ben találkoztunk az ORI-folyosón, ott ráütött a fenekemre, és azt mondta, »Mi van öreg?«. Utána már semmilyen vita nem volt. Akkor már csak a sajtó szította a helyzetet. Hiába mondtuk, hogy már rég haverok vagyunk” – mesélte nevetve Szikora.
A Hungária berobbanása, annak ellenére, hogy 1980-ra már több mint egy évtizede létezett a zenekar, nem volt sima ügy. Bár Nyugat-Németországban, Nyugat-Berlinben kifejezetten nagy sikereket értek el már az 50-es évek rock and rolljának felmelegítésével, itthon nem nagyon kaptak teret az állami hanglemezgyártótól.
„Nem voltunk nagyon megbecsült helyzetben a hivatalok részéről, ez tény. Halottról vagy jót vagy semmit, így csak annyit mondanék, hogy nem voltunk Erdős Péter kedvencei” – fogalmaz Fenyő Miklós a hazai „popcézárral” való kacsolatukról. Végül egy kis trükkhöz folyamodtak: akkor rögzítették a Rock And Roll Party című lemezt, a hanglemezgyár másik vezetője, Wilpert Imre támogatásával, amikor Erdős épp nyaralt. Mire Erdős hazajött, már nem állíthatta le a megjelenést.
A lemez, és az azt követő Hotel Menthol kirobbanó siker lett, 650 ezer példányt vettek meg mind a kettőből, és azóta a magyar popkultúra szerves részei az olyan dalok, mint a Micsoda buli, a Csókkirály vagy a Duci Juci.
A sikerhez hozzá tartozott a dalok mellett az a felépített brand is, hogy egy elképzelt, sosem volt jampec-álomvilágba repítették – a szövegekkel, díszletekel, ruházkodással, viselkedéssel – a rajongókat.
Ezt a kritikusok azonban a szemükre is vetették. Mint mondták, miközben Chuck Berry azt énekli, hogy „Hé, hé, rock and roll, megszabadít a tegnaptól”, addig a Hungária épp a mától szabadította meg a hallgatókat. És, hogy ebben a fajta rock and rollban nem volt semmilyen lázadás, társadalomkritika.
Amikor rákérdezett ezekre a kritikákra a hvg360, Fenyő kijelentette, hogy felesleges esztétizálni. „Miről szól a rock and roll? Arról, hogy de jól pörög a szoknyád, vááá, de megdugnálak. Ezt mondta ki…. Ugyanolyan szemtelen dolgokat énekeltünk, ugyanúgy az akkoriaknak… Szemtelenek voltunk, azt hoztuk, ami a rock and roll nagybetűvel.”
A teljes interjú itt olvasható.
HVG
