November 18-ig szünetelnek a hazai lovassport versenyek
Az elmúlt napokban megjelent herpeszvírusos, illetve a betegségre gyanús esetek miatt, a közvélemény megnyugtatása és egy esetleges járvány kialakulásának megelőzése miatt, 2024. november 12. és november 18. között a Magyar Lovassport Szövetség és szakágai minden olyan rendezvényt elhalasztanak későbbi időpontra, amin ló vagy lovak vesznek részt.
Az előzmények
- november 11.
Tájékoztatás a Budapest környéki herpesz kitöréssel kapcsolatos járványügyi helyzetről
Az elmúlt héten (november 4-8 között) Fóton egy sportistállóban több ló is lázas/légúti és idegrendszeri tüneteket mutatott. A labor vizsgálatok megerősítették az EHV 1 fertőzés gyanúját. Ebből az istállóból volt három ló, amely ezt megelőzően részt vett az október 25-27. között megrendezett díjlovas championátuson a Nemzeti Lovardában. A három érintett ló közül kettő mutatott lázas és légúti tüneteket a hazaérkezést követő 9 napon belül. Később az egyikben idegrendszeri tünetek is megjelentek.
Jelenleg nincs tudomásunk másik herpesz kitörésről, amely a versenyen részt vett lovakhoz köthető. A Nemzeti Lovardában sem ez előtt, sem ez után nem volt EHV érintettségű megbetegedés. Ez mind az állandó lóállományra, mind pedig a rendezvényekre érkező lovakra igaz. Amennyiben újabb, a díjlovas versennyel összefüggésbe hozható kitörésről tudomást szerzünk, úgy ezt az információt megosztjuk, s a járványvédelmi intézkedéseket ennek megfelelően módosítjuk.
Mivel az esetleges fertőzés után 21-28 napig előfordulhat vírusürítés, így javasoljuk a díjlovas championátuson részt vett lovak megfigyelését, izolálását. A megfigyelési időszakban a lovak napi kétszeri lázmérését javasoljuk, az esetleges vírusürítés veszélyének minimalizálására a közvetlen vírus kimutatásra irányuló vizsgálat javasolt.
Kérjük a lovasokat, lótulajdonosokat, hogy a szükséges járványügyi intézkedések, különös tekintettel a lovak versenyre való szállítás tekintetében a lógyógyász állatorvosaikkal egyeztessenek.
Dr. Jármy Miklós, a Nemzeti Lovarda állatorvosa
A lovak herpeszvírusáról
A lovak herpeszvirusa (Equid herpesvirus – EHV) világszerte nagymértékben elterjedt lóállományokban. A két legjelentősebb az EHV-1, lovak légúti tünetekkel, vetéléssel, illetve idegrendszeri tünetekkel járó betegsége, illetve az EHV-4, ami elsősorban légzőszervi elváltozásokat okoz és csak elvétve vezet vetéléshez vagy idegrendszeri tünetekkel járó betegséghez.
A vírust a fertőzött lovak a vetélt magzattal és légúti váladékokkal terjesztik, a fertőződés főleg közvetlen érintkezéssel, illetve cseppfertőzéssel, belégzés útján, vagy szájon át történhet. A kórokozó a legnagyobb mennyiségben a betegség heveny szakában, és az azt követő néhány hétig ürül, a lovak azonban rendszerint életük végéig hordozók maradnak.
Immunszuppresszív hatásokra a tünetmentes fertőzött lovak is tömegesen üríthetik a vírust, ami a fogékony állatok között nagyon gyorsan terjed. A légúti tünetek sokszor olyan enyhék, hogy azokat észre sem veszik, és a betegségre csak a később bekövetkező vetélések hívják fel a figyelmet.
Általában 3-5 napos lappangási idő után jelentkeznek az általános tünetek a fogékony lovakban, főként pedig csikókban, melyek néhány napig tartó hőemelkedésben, bágyadtságban, étvágytalanságban nyilvánulnak meg. A felső légutak többnyire enyhe hurutos megbetegedésére utal, hogy az állatok köhögnek, könnyeznek, az orrnyálkahártya és a kötőhártya kipirult, a betegeknek savós orrfolyása van.
Bakteriális szövődmény hatására tüdőgyulladás is kialakulhat hajlamosító tényezők (pl. rossz tartási körülmények, nehéz munka) hatására.
Az idegrendszeri forma esetében a heveny hurutos tünetek időszakában vagy röviddel ezt követően, akár légúti tünetek nélkül is kialakulhat keresztgyengeség vagy bénulások. A beteg állatok hátulsó lábaikon bizonytalanul állnak, rogyadozva és csak nehézkesen járnak, továbbá húgyhólyag atonia és végbélbénulás is jelentkezhet. Súlyosabb esetekben a gyengeség az elülső végtagokra is kiterjed, és a keresztgyengeség bénulássá fokozódhat, majd az állatok nem tudnak felkelni. Az enyhébb esetek megfelelő kezelés mellett akár teljesen meggyógyulnak, a súlyosabb esetekben mozgászavarok maradnak vissza, és az is gyakori, hogy a betegség elhullással jár.
A fertőzés igen súlyos következménye a vemhes kancák vetélése, ami jellemzően a vemhesség 8.-10. hónapjában következik be, a fertőzés időpontjától függetlenül. Fogékony állományokban akár a kancák 30-40%-a is elvetélhet. Néha rendes időre gyenge, életképtelen csikó születik, mely napokon belül elpusztul.
A betegség elleni védekezés az általános járványvédelmi szabályok betartása mellett (az idegen állományból származó lovak egy hónapos karanténozása stb.) vakcinázással történhet.
Ha adott egy tenyészállomány vemhes kancákkal, a rendszeres és szabályszerű oltássorozat meglehetős biztonsággal véd a vetélésekkel és koraellésekkel szemben. Ugyanez viszont nem igaz az idegrendszeri megbetegedésekre. A herpesz vakcina védelmi vonalát az idegrendszeri megbetegedést okozó vírustörzsek képesek áttörni. Emellett néhány korábbi – nem teljesen bizonyított – megfigyelés alapján az idősebb, többször oltott lóban a betegség kialakulásának esélye bizonyos immunológiai tényezők miatt nagyobb.
Lovassport Szövetség
