Egészen különleges pályát úszott be – igen gyorsan – a debreceni klasszis: karrierje első felében, sőt, kétharmadában, uszonyos úszóként a világ legjobbjai közé tartozott, vb- és Eb-aranyak sokaságát gyűjtötte be. 2018-ban jelent meg a „normál” medencés úszásban, ahol előbb a magyar bajnokságokon remekelt, majd 2024-ben 50 gyorson Európa-bajnok lett és az olimpiai részvételt is kivívta.
Az uszonyos világklasszis
Hogy a sudár termetű ifjú hölgynek különleges tehetsége van az igen gyors előrehaladáshoz a vízben, azt már 14 esztendősen bizonyította, amikor Neivában junior világbajnok lett 50 és 100 gyorson korosztályos világrekorddal, és a felnőttek között is bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon.
A következő esztendőkben is a junior eseményeken remekelt, mígnem 2011-ben 200 méteres uszonyos úszásban immár felnőtt világbajnokságon is győzött, világrekorddal – történetesen hazai medencében, Hódmezővásárhelyen. Két évvel később már két elsőséget szerzett, 2014-ben, a lignanói Eb-n triplázott, 50-100-200-on diadalmaskodott, a két rövidebb távon egyaránt megdöntve a világrekordot. 2015-ben és 2016-ban mindezt a világbajnokságon is megcsinálta, a hatból öt győzelmet újfent világrekorddal húzott be.
Megy uszony nélkül is? Igen!
Az első jel, hogy megy ez neki uszony nélkül is, 2018-ban érkezett. Hazai medencében, a debreceni országos bajnokságon megnyerte az 50 méteres gyorsúszást, majd mindezt megismételte egy évvel később is. Ekkor még párhuzamosan űzte a két műfajt, hiszen 2019-ben az uszonyos változatban megint csak Európa-bajnok lett 50-en és 100-on.
A világjárvány időszakában a 2020 telére halasztott „normál” ob-n, majd 2021 tavaszán egyaránt ezüstérmes lett 50 gyorson, a Duna Arénában rendezett viadalon viszont már belekóstolt a 100-ba is, ahol szintén bejött másodiknak.
Ekkor még relatíve messze járt attól, hogy Tokióban szerepelhessen az olimpián, ám világossá tette: a következő hároméves ciklust teljes mértékben arra szánja, hogy beteljesítse álmát, és az ötkarikás játékokon indulhasson – azaz az uszonyok fokozatosan „kivonulnak” az életéből, és kizárólag a medencés felkészülésre koncentrál.
Ez az elhatározás 2023-ban kezdett igazán „termőre” fordulni – ekkor nem csupán aranyérmes lett az ob-n (már 2022-ben is az volt), de Petrának először sikerült megdöntenie az 50 gyors országos csúcsát (24.81) – mégpedig a Mare Nostrum Monte Carló-i állomásán. Ez egészen Fukuokáig röpítette, a világbajnokságon azonban, ha kicsivel is, de lemaradt a középdöntőről.
Csúcs kellett – megcsinálta
Az mindenesetre egyértelmű volt: Párizshoz újabb országos rekord kell, hiszen 50 gyorson kifejezetten erős volt az elérendő szintidő (24.70). Petra előbb egymás után harmadik aranyérmét is begyűjtötte az ob-n, majd visszatért kedvenc versenyhelyszínére, Monacóba, ahol szenzációs úszással elérte azt, amiért hat évvel korábban váltott: 24.57-es rekordja egyszersmind olimpiai csapattagságot ért. S hogy nem pusztán egyszeri villanásról van szó, azt huszonnégy órával később bizonyította a helyi specialitásnak számító „gyorsulási” versenyen, avagy 50-en rendeztek egy egyenes kieséses végjátékot, melyben újfent 24.57-tel ért célba.
Petra azonban egy pillanatig sem gondolta úgy, hogy révbe ért – alig egy hónappal később, a belgrádi Európa-bajnokságon minden addigit felülmúló sikert ért el. Érezhető volt, hogy az ottani mezőnyben igenis van esélye – és a debreceni kiválóság maximálisan kihasználta az adódó lehetőséget. Akkor úszott a leggyorsabban, amikor kellett: újból rekordot döntött (24.56), amivel aranyérmes lett. Az Eb végére pedig hasonlóan csinos kollekcióval távozott Belgrádból, mint „uszonyos korában”: a 4×100-as gyorsváltóval még egy aranyat, a mixed 4×100-as vegyesváltóval pedig egy bronzot is nyert; és még csak ezután következett a párizsi olimpia!
