Az elmúlt bő évtizedben Magyarországon felhúzott, jellemzően közpénzből finanszírozott stadionok kapcsán nem csak az építési költségek kapcsán merült fel kérdésként, hogy megéri-e rászánni az adófizetői forintokat. Sokakban az is kételyeket keltett, hogy lehet-e nyereségesen üzemeltetni a már kész stadionokat. Sokáig rendkívülinek számított, ha egy-egy év pluszban zárult, ma már úgy tűnik, nem ez a helyzet.
Puskás Aréna, Budapest, üzemeltető: Nemzeti Sportügynökség, adózott eredmény: 16,4 millió forint
A 67 155 fő befogadására képes Puskás Aréna messze Magyarország legnagyobb stadionja, a válogatott meccsek mellett koncertek rendezésére is kiválóan alkalmas, ilyenkor akár 80 ezer fő is bezsúfolódhat a 190 milliárd forintból épített létesítménybe. Tavaly fellépett itt többek között a Guns N’ Roses is, de a válogatott hat hazai meccse mellett itt rendezték az Európa Liga döntőjét is.
Az egykori Népstadion helyére felhúzott új aréna építését 2016-ban kezdték, a nyitómérkőzést 2019-ben játszotta a magyar válogatott Uruguay ellen. Az építés költségei 190 milliárd forintot tettek ki, de azt már az átadáskor is lehetett tudni, hogy a fenntartás is milliárdos nagyságrend lesz: 2020-ban a kormány 1,87 milliárd forintot szánt a célra. Az üzemeltetést a Nemzeti Sportközpontok kapta, majd az NSK megszűnését követően 2023-tól a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) vette át.
Puskás Ferenc Aréna
Reviczky Zsolt
Az NSÜ persze nem csak a Puskás üzemeltetésével foglalkozik, így a cég beszámolója alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az aréna hozta a pénzt az ügynökség számlájára, de ez a legnagyobb tétel a hazai sportlétesítményekkel foglalkozó NSÜ portfóliójában. A Sportügynökség 2023-ban 16,4 millió forint nyereségre tett szert, kevesebb mint harmadát a 2022-ben elért 52,2 milliónak, de árbevétele is hasonló mértékben csökkent, 757 millióról 254 millióra.
A csökkenés mögött nem a Puskás Aréna állhat, hanem az, hogy míg a tavalyi atlétikai világbajnokság szervezésére külön cég jött létre (az NSÜ tulajdonában), addig a 2022-es vizes világbajnokságot még közvetlenül a cég rendezte. Ha az atlétikai vébé számai is az NSÜ-nél jelennének meg, a bevétel jócskán felülmúlta volna a tavalyit, hiszen a Budapest 2023 Zrt. árbevétele közel 3 milliárd forint volt.
A nagyszabású koncertek idén is megdobhatják a Puskás Aréna bevételeit, hiszen a stadiont csak az elmúlt hetekben háromszor is megtöltötte Azahriah, de a nézőszámot tekintve az abszolút csúcsot a 29 év után újra összeálló Hungária néhány nappal későbbi koncertje jelentette. Idén jön még Ed Sheeran, és Budapestre látogat a Coldplay is, akik Azahriah-hoz hasonlóan rögtön tripláznak. 2026-ban pedig már BL-döntőt is rendeznek a Puskásban.
Groupama Aréna, Budapest, üzemeltető: Sportfive Hungary Kft., adózott eredmény: 114,6 millió forint
Azt már korábban megírtuk, hogy nyereséges volt a Ferencváros stadionját, a Groupama Arénát üzemeltető francia tulajdonú Sporfive Hungary Kft. A cég nyeresége ugyan zsinórban a harmadik évben csökkent, de még így is 114 milliós pluszban zárták 2023-at, árbevételük pedig 7,4 milliárd forintra nőtt. A Groupamát még 2014-ben adták át, és 14,735 milliárd forintból épült fel, egyszerre 21 689 szurkoló fér el benne.
2022-ben még 136,7, 2021-ben 254,5 millió forint volt a Sportfive profitja, 2020-ban, a BL-csoportkör évében pedig 402,6 millió. A csökkenés mögött így részben az áll, hogy a Fradi már csak az alacsonyabban jegyzet európai kupákban jutott főtáblára. A Groupama jövedelmezőségét az is rontotta, hogy a Puskás Aréna átadásáig a Fradi stadionja volt a legnagyobb hazai koncerthelyszín, ahová a Magyarországra látogató világsztárok is szervezhették fellépéseiket, valamint a válogatott meccsek többségét is itt rendezték, ez azonban az elmúlt években már nincs így. A koncertekre még egy mondattal visszatérve: a stadion honlapja szerint az utolsó nagy koncert az Iron Maidené volt 2022-ben, és az is nehezíti az ide szervezett eseményeket, hogy azokat a koncerteket, amelyek nem töltenék meg a Puskás Arénát, 2021 decembere óta inkább a közeli MVM Dome-ban rendezik.
Groupama Aréna
Túry Gergely
Az, hogy a stadion így is nyereséges tudott maradni, elsősorban annak köszönhető, hogy az FTC messze a legnépszerűbb a magyar focicsapatok közül. A Fradi hazai bajnoki meccseire a mögöttünk hagyott szezonban átlagosan 11 340-en voltak kíváncsiak a magyarfutball.hu számai szerint. Körülbelül ennyien nézték meg a Konferencia-liga selejtezőit is, a főtáblás meccseken már rendre 20 ezer feletti volt a nézőszám. A kupában 2023-ban csak egy meccset játszott otthon az FTC, az idei szezon második fordulójában a Puskás Akadémia elleni meccsre valamivel több mint 7 ezer néző ment ki. A legtöbb néző a Fradi meccsei közül tavaly a Bayer Leverkusen elleni EL-visszavágón volt, de ezt nem a Groupamába, hanem a Puskás Arénában rendezték 50 ezer szempár előtt.
Nagyerdei Stadion, Debrecen, üzemeltető: Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., adózott eredmény: 16,8 millió forint
A nagyobb NB I-es stadionok közül külön cég foglalkozik még a Debreceni VSC hazai pályájaként szolgáló Nagyerdei Stadion üzemeltetésével. A 20 230 férőhelyes aréna szintén 2014-ben készült el, 12,5 milliárd forintból, ez az ország legnagyobb vidéki stadionja.
A frappáns nevű Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft. a debreceni önkormányzat tulajdona, a 2023-as évet 16,8 millió forint profittal zárta, egy évvel korábban majdnem pontosan ugyanekkora mínuszt ért el, akkor 16,9 millió forint volt a cég vesztesége. A stadionüzemeltető árbevétele több mint 100 millió forinttal nőtt, és meghaladta a 375 millió forintot. A kivételt nem a tavalyi, hanem a 2022-es adat jelenti, hiszen ezt megelőzően legutóbb 2017-ben volt veszteséges a stadion, a csúcsot a 2021-es, 43,5 millió forintos profit jelentette.
Drónnal készült felvétel a debreceni Nagyerdei Stadionról
MTI / Ruzsa István
A Loki hazai átlagnézőszáma az elmúlt két szezonban egyaránt 5000 fő felett alakult, a tavalyi jegybevételeket pedig megdobta az is, hogy a DVSC két kört ment a Konferencia-liga selejtezőjében, a Rapid Wien elleni hazai visszavágón 16 572-en nézték végig, ahogy a bécsi zöld-fehérek ötöt gurítanak Dzsudzsákéknak, ez volt a Nagyerdei Stadion legmagasabb nézőszáma a Loki meccsein 2023-ban. Idén egyszer már megtelt a stadion, hiszen június 8-án itt rendezték a magyar válogatott utolsó felkészülési meccsét az Eb előtt, az Izrael elleni meccset simán, 3–0-ra húzták be Szoboszlaiék.
A stadion építésekor még nagyszabású koncerteket is ígértek Debrecenbe, Puskás István, Debrecen alpolgármestere viszont egy tavalyi interjúban a Debreceni Napnak azt mondta, hogy az ilyen rendezvények megrendezésére nem alkalmas a stadion, mert szerinte a nagy koncerteket úgyis elviszik a Puskás Arénába, illetve szerinte az ilyen igényeket a városban rendezett Campus Fesztivál kielégíti. Megemlítette azt is, hogy 2019 óta azért nem rendezik meg a Stadion Show elnevezésű rendezvényt, mert az arra költött 300 millió forintnak van jobb helye is. Egy nagyszabású zenei rendezvény viszont volt itt 2023-ban, a keresztény könnyűzenét kínáló Ez az a nap! tavalyi kiadásának adott otthont a Nagyerdei Stadion.
DVTK Stadion, Diósgyőr, üzemeltető: Diósgyőr Futball Club Kft., adózott eredmény: 240,4 millió forint
A keleti országrész másik nagy stadionja Miskolcon található, a DVTK Stadion 2018-ban, 13 milliárd forintból készült el, legfeljebb 14 646-an szurkolhatnak benne egy időben. A stadiont a klub mögött álló cég, a Diósgyőr Futball Club Kft. bérli és üzemelteti, akik 240,4 millió forintos profitot értek el 2023-ban, de ez nyilván nem csak a stadionból származik. A tulajdonos a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft., a cég nagyobb részben az NSÜ-n keresztül az állam, kisebb részben a miskolci önkormányzat tulajdonában van. Ők 2022-ben még 21 milliós mínuszban végeztek, 2023-ban már sikerült nyereséget termelniük, 5,1 millió forintot. Az árbevétel eközben mintegy 10 millió forinttal, 36,5 millióra nőtt.
A diósgyőri stadion
Túry Gergely
A stadion üzemeltetését közbeszerzésen szerezte meg a DVTK 2018-ban öt, majd 2023-ban újabb öt évre, más nem is pályázott. A diósgyőri focicsapat mögött álló Diósgyőr Futball Club Kft. évente 45,6 millió forintot fizet a tulajdonosnak a stadion üzemeltetéséért, hogy mennyi bevétele származik belőle, az a beszámolókból nem derül ki. A klub a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft.-hez irányított tovább minket, onnan azonban nem kaptunk választ megkeresésünkre.
A 2022–2023-ban még másodosztályú Diósgyőr értelemszerűen nem játszott nemzetközi kupameccset, de az idei bajnokságban a Fradi után a DVTK szurkolói voltak a legnagyobb számban jelen a hazai meccseken, átlagosan 6432-en. A meccsek mellett egy kétnapos fesztiválnak is otthont adott a stadion: a júniusi Diósgyőrfeszten fellépett Rúzsa Magdi, a Honeybeast, a Hooligans és a Wellhello is, idén pedig már itt rendezték az Ez az a nap! stadioneseményét is.
ETO Park, Győr, üzemeltető: WHB Facility Kft., adózott eredmény: 17,8 millió forint
A Groupama Aréna mellett a legnagyobb stadionok közül magáncég üzemelteti a másodosztályú Győr ETO Parkját is. A stadion 2008-ban épült, egykor a Quaestor-vagyon része volt, az állam a cég felszámolását követően 2021-ben elárverezte, ekkor került a Paár Attilához köthető West Hungaria Bau-hoz, az üzemeltetést a WHB Facility Kft. néven működő leányvállalat kapta meg. A létesítmény némileg kilóg a sorból, hiszen egyben szórakoztató és szabadidőközpontként is szolgál, igaz, a pláza a Quaestor-csoport csődje után csak idén nyitott ki újra.
A WHB Facility csaknem megduplázta adózott eredményét, 17,8 millió forintos profitot ért el, míg 2022-ben még csak 9,2 millió forint volt a nyeresége. Az ETO NB II-es meccseit átlagosan 2114 fő szurkolta végig a helyszínen. Jövőre már az első osztályban játszhat a csapat, így várhatóan a jegybevételek is emelkednek majd.
A Győri ETO stadionja, az ETO Park
MTI / H. Szabó Sándor
Az NB I-es stadionok közül az újpesti Szusza Ferenc Stadiont és a zalaegerszegi ZTE Arénát, a felcsúti Pancho Arénát és a Paksi Stadiont a klubok üzemeltetik, tőlük e-mailben kérdeztük, hogyan alakult a stadionok üzemeltetése 2023-ban, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Kerestük a fehérvári MOL Arénát üzemeltető Székesfehérvári Városfejlesztési Kft.-t és a kecskeméti stadion működését biztosító Hírös Sport Nonprofit Kft.-t is, de ők sem válaszoltak. Nem érkezett válasz a kisvárdai stadiont üzemeltető önkormányzattól sem. Az MTK Stadion üzemeltetéséért felelős Track&Race tavalyi beszámolója pedig június 12-én, közel két héttel a leadási határidő után még nem volt elérhető.
Borítóképünkön a debreceni Nagyerdei Stadion.
HVG
