A párizsi szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legzöldebb olimpiáját rendezzék meg. A legmerészebb intézkedésük, amelyet rendszeresen hangoztatnak, hogy az olimpiai faluban a szállásokon nincs légkondicionálás. Más hűtési megoldás – a padlóba épített, geotermikus hűtőrendszer – miatt a szervezők szerint a sportolóknak nem lesz rá szükségük.
Ám a jövő hónapban, amikor a játékok megkezdődnek, a fenntarthatóságot bemutatni hivatott olimpiai falu sokkal nagyobb energiafogyasztó lesz, mint remélték.
Ez feltehetően azért fog így alakulni, mert a legtöbb ország hordozható légkondicionálókat tervez használni a sportolóik néhány vagy valamennyi szobájában. Azért rendelik a készülékeket, mert azt szeretnék, hogy versenyzőik jól aludjanak és a legmagasabb szinten teljesítsenek – még akkor is, ha ez nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár.
Mivel aggódnak amiatt, hogy ez lehet a világ eddigi legmelegebb éve, a gazdagabb nemzetek jelezték, hogy bár törődnek a környezetvédelmi célokkal, de nem akkor, ha az sportolóik kényelmét veszélyezteti. A sportolók közül néhányan hozzászoktak a hűvösebb szobákhoz, és aggodalmukat fejezték ki nemzeti olimpiai bizottságaiknak.
A The Washington Post megkérdezte a versenyeken részt vevő 20 legnagyobb nemzetet, hogy terveznek-e hordozható légkondicionálót használni. A válaszadók mindegyike – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Olaszország, Németország és Japán is – használ majd hordozható légkondikat, azaz a házigazdán kívül a G7-országok minden tagja.
Ezek az országok – valamint Görögország, Dánia és Ausztrália, amelyek szintén válaszoltak a The Postnak – több mint 3000 sportolót állítottak ki az előző, tokiói olimpián, ami az összes sportoló több mint egynegyede.
Az egyik legnagyobb küldöttséggel rendelkező Kína nem válaszolt a megkeresésre, és bár otthon rendkívül gyorsan nő a légkondicionáló-használatuk, nem tudni, hogy Párizsban is így lesz-e majd.
Sok ország azt tervezi, hogy Franciaországban szerezi be a készülékeket. Míg Alexandra Palli, a görög olimpiai bizottság környezetvédelmi fenntarthatóságért felelős elnöke szerint országa a sportolói kívánságára reagál, amikor úgy döntöttek, hogy magukkal viszik a hordozható készülékeiket, majd visszaszállítják őket Görögországba.
A légkondicionálásról való lemondás csak egy apró része volt az átfogó párizsi tervnek, melynek célja a hatalmas esemény környezeti lábnyomának csökkentése volt. Ugyanakkor szimbolikus jelentőséggel bír, mivel arra kényszerítette a résztvevő országokat, hogy mérlegeljék, részt akarnak-e venni egy fenntarthatósági kísérletben – a zöld célok nevében lemondanak-e a hagyományos, energiaigényes kiváltságokról. A legnagyobb országok némelyikének kollektív döntése az egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket is felvet: a hordozható légkondicionálás olyan költséget jelent, amelyet a szegényebb országok egyes küldöttségei nem biztos, hogy megengedhetnek maguknak, ami azt jelenti, hogy a sportolók ugyanabban az olimpiai faluban eltérő hőmérsékleten alszanak majd.
„Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak” – mondta Donald Rukare, az Ugandai Olimpiai Bizottság elnöke. Rukare megemlítette a néhány évvel ezelőtti törökországi nemzetközi sportversenyt, ahol a sportolók légkondicionáló nélküli szobákban szálltak meg. Néhány szövetség hordozható berendezéseket szállított, Uganda nem. „Nem volt rá pénzünk” – mondta.
HVG
