Végleges a lista, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai csütörtök reggeli friss adatai szerint összesen 21457-en jelezték, hogy a vasárnapi EP-voksoláson a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiség helyett a 147 kijelölt külképviseleti helyszín egyikén szeretnék leadni szavazatukat. Ez
a csaknem 22 ezer ember az EP-voksoláson választásra jogosult 7,808 millió szavazónak csak kis része, de több, mint amennyien Hatvanban vagy Törökszentmiklóson élnek.
A szabályok szerint azok a magyar állampolgárok, akiknek van itthoni lakcímük, de a szavazás napján nem tartózkodnak a saját választókörzetükben, előzetes regisztráció után valamelyik külképviseleten is szavazhatnak. A külföldről indított levélszavazás nyilván egyszerűbb, de ez a lehetőség csak azokat a magyar állampolgárokat illeti meg, akiknek nem rendelkeznek sem magyarországi, sem más EU-tagországi lakcímmel.
Egy másik kategóriába tartoznak azok a magyar állampolgárok, akik egy másik EU-s tagállamban élnek, és ott bejelentett lakcímük is van. Ők választhatnak, hogy melyik ország EP-listájára szeretnének szavazni: aki tényleg cukrászdát nyitott Bécsben, eldöntheti, hogy a magyar vagy az osztrák képviselőjelöltek közül választana képviselőt. Ugyanígy, a Magyarországon élő EU-s állampolgárok is dönthetnek, hogy a magyar EP-s jelöltekre szeretnének-e szavazni, vagy a hazájukban állított listákból választanak.
Oroszországában vagy Ausztráliában él? Vegyen ki szabadságot!
A külföldi szavazókörök közül londoni a legnagyobb (2148 fő), ezt követi nem sokkal lemaradva a hágai (1464 fő) és a brüsszeli (1354 fő). Az Egyesült Államokban New York (350 fő) mellett 6 másik városban, Chicagóban, Houstonban, Los Angelesben, Miamiban, San Franciscóban és Washingtonban is lehet szavazni. A háborús helyzet ellenére a magyar nagykövetség működik Kijevben, így az Ukrajnában tartózkodók Beregszász és Ungvár mellett ott is leadhatják voksukat.
Íme az összes, 147 helyszín a világtérképen:
Nehezebb a dolga annak, aki például Ausztráliában szeretne részt venni a választásokon: annak ellenére, hogy a főváros, Canberra mellett Sydney-ben és Melbourne-ben is lehet szavazni, mindhárom város a kontinens keleti részén található, így a korábbi választásokhoz hasonlóan a Perthben élők idén is pórul jártak, mert ha szavazni szeretnének, akkor sok ezer kilométeres úttal kell számolniuk.
Hasonló cipőben járnak a Kína, illetve Oroszország bizonyos részein élő magyarok is, akiknek szintén nagy távolságot kell megtenniük, ha nem laknak valamelyik szavazókör közelében. Oroszországban, amely a világ legnagyobb országa, mindössze négy helyszínt jelöltek ki, de nem is túl nagy az érdeklődés, összesen 72-en jelentkeztek be. Kínában már többen, ott öt helyszínre vannak összesen 110-en.
Itthon még 7 előtt is beeshet, Ghánában ekkor már elkésett
Európában egyszerűbb a helyzet, Németországban például a Brandenburgi kapu tőszomszédságában található berlini nagykövetség mellett négy másik városban, Münchenben, Düsseldorfban, Nürnbergben és Stuttgartban is lehet szavazni. Azért az öreg kontinensen sem olyan szerencsés mindenki, a magyar egyetemisták körében is népszerű Hollandiában például mindössze egy helyen, Hágában hoztak létre szavazókört. A Dél-Olaszországban tartózkodók is hosszabb utazással kell számoljanak, ők ugyanis Rómában vagy Milánóban adhatják le voksaikat.
Több, mint 7,8 millióan szavazhatnak az európai parlamenti választáson – kis részük külföldön
Túry Gergely
Szavazókörök egyébként nemcsak a nagykövetségeken vagy konzulátusokon találhatóak, sok helyen (például Londonban vagy Montrealban) szállodákban rendezték be azokat. Több rendhagyó intézmény is helyszínül szolgál majd a választásoknak: az írországi Dublinban például egy általános iskola épületében, az oroszországi Kazanban egy plázában, az olasz fővárosban, Rómában pedig a Római Magyar Akadémia Tevere partján álló épületében voksolhatnak majd az arra jogosultak.
A külföldön szavazóknak érdemes arra is figyelniük, hogy a magyarországiakkal ellentétben nem minden szavazóhelyiség tart nyitva 7 óráig, a ghánai Accrában található például már délután 5-kor bezár. A legkevesebben egyébként Uruguay fővárosában, Montevideóban jogosultak szavaznának, itt ugyanis mindössze két ember jelezte részvételét, de a zambiai Lusakában jelentkező három, illetve a kambodzsai Phnom Penhben a négy fő sem ígér tömegjeleneteket.
Egy győrnyi ember levélben szavazhat, 50 ezren meg is tették
Sokkal egyszerűbb a dolguk azoknak a választóknak, akiknek nincs magyarországi bejelentett lakcímük. Ők az NVI csütörtök reggeli adatai szerint 126 753-en vannak, vagyis majdnem annyian, mint Győr teljes lakossága. Köztük sokan vannak, akik a 2011-től bevezetett egyszerűsített honosítási eljárás révén szereztek állampolgárságot. Nekik előre kellett regisztrálniuk, hogy hozzájussanak a szavazási levélcsomaghoz.
Az ő esetükben a szavazás egyszerű: nincs más dolguk, mint behúzni az X-et az általuk preferált listára, és feladni a szavazólapot a válaszborítékban az NVI címére, ahová legkésőbb a szavazás napján, június 9-én 19 óráig kell megérkeznie. Ha valaki az utolsó pillanatra hagyta a döntést, netán megvárta az listavezetők vitáját a köztévén, a levele pedig már nem érkezne meg Magyarországra időben, és amúgy sem szeretne a postázással vesződni, az leadhatja a kitöltött levélszavazatát június 7-ig bármelyik külképviseleten. Ezzel a lehetőségen sokan már éltek is:
a június 5-ig beérkezett 49 232 levélszavazat 91 százaléka, 45 123 külképviseletre beadott voks volt.
Az NVI adatsorából kiderül, hogy míg például az Egyesült Államokból csaknem 1500 levélszavazatot várnak, van több olyan ország, ahol mindössze egy ember adhatja le így a voksát: ilyen például Ciprus, Egyiptom, Jordánia, vagy éppen Szíria, de ebbe a körbe tartoznak olyan egzotikus szigetországok, mint Niue szigetállam a Csendes-óceánon. A 2022-es országgyűlési választások esetében egyébként a Fidesz-KDNP listája kapta a levélben érkező szavazatok 94 százalékát, kérdés, hogy a Magyar-féle Tisza Párt megtörheti-e most a kormányzó pártok népszerűségének hegemóniáját a határon túl.
Eltérőek a szabályok az EU 27 tagországában
Az EU 27 tagállamból négy olyan ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) van, ahol egyáltalán nincs mód arra, hogy az EP-szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgár voksolhasson. Tizennégy olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Észtországban, Görögországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. Vagyis Belgiumban, Észtországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában egyaránt létezik a levélben, illetve a külképviseleten történő szavazás intézménye is. Internetes voksolásra Észtországban van mód, és van három olyan ország (Belgium, Franciaország, Hollandia), ahol meghatalmazott útján is szavazhat a választó.
A fentiek mind az EP-választásra voltak igazak, a szintén június 9-én tartott önkormányzati választásokon egyáltalán nincs lehetőség külképviseleti szavazásra. Ezen a voksoláson, ahol polgármesterekre és helyi illetve nemzetiségi önkormányzati képviselőkre lehet szavazni, csak az ikszelhet, akinek van bejelentett magyarországi lakóhelye. Ha van ilyenjük, akkor szavazhatnak viszont más EU-tagállam polgárai is. Ők 137 ezren vannak, ami még mindig kis része az önkormányzati választáson szavazásra jogosult 7,849 millió embernek. Választó amúgy 1300 menekült és további 34 ezer külföldi, aki huzamosan itt tartózkodik:
HVG
