Az esti órákban Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője arról posztolt Facebookon, hogy a Széll Kálmán téren futott össze Szijjártó Péterrel, akitől megkérdezte, hogy tervezi-e behívni az orosz nagykövetet, miután az oroszok feltörték a külügyminisztérium szervereit. A kérdés már csak azért is releváns, ugyanis korábban Szijjártó nem riadt vissza attól, hogy különböző országok nagyköveteit behívja. Szijjártó mindenesetre nem gondolta, hogy erre most szükség lenne és mindössze annyit felelt Gelencsér kérdésére, hogy
nem, nincs vele beszélnivalóm.
Több magyar sajtóorgánum is próbálta szóra bírni a külgazdasági és külügyminisztert a napokban. A Telexet például azzal szerelte le a rendőrség Kalocsán, hogy igazoltatták őket, illetve ellenőrizték a kamerájuk gyártási számát, hátha épp körözik. Később a Blikknek megállt Szijjártó, a bulvárlap egy nyíregyházi sajtóeseményen tudott néhány kérdést feltenni a külügyminiszternek.
„A szélrózsa minden irányából lesz érdeklődés irántunk, lesznek olyanok, akik megpróbálnak beavatkozni a belpolitikai folyamatokba, a magyarországi számítógépes rendszerekbe. Ezeknek a támadásoknak az elhárítása folyamatos feladat, de nyugodtak lehetnek, mindenkit megvédünk” – többek között ezt mondta a Blikknek.
A minap pedig azért, hogy „a sajtónak ne kelljen mindenhova elutaznia, hogy őt kérdezhessék”, több újságírói kérdésre is válaszolt egy nagykőrösi lakossági fórumon. Itt többek között azt is megtudhattuk, hogy nem ért az informatikai kérdésekhez, és az sem különösebben érdekli, hogy mi van abban a levélben, amelyben az orosz hackertámadások következményeiről számolt be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori vezetője.
A 444 nyomán korábban mi is beszámoltunk arról a 2021-ben készült jelentésről, amely szerint orosz hackercsoportok bejutottak a külügy informatikai rendszerébe, ennek következtében pedig „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”. A sikeres hackertámadás tényéről már 2022-ben írt a Direkt36, kormányzati szereplők azonban akkor „kampányhazugságnak” nevezték az állításokat. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke a napokban már azt mondta, senki nem cáfolta a támadásokról szóló levél valódiságát.
HVG
