Magyarország pénz és fegyverek nélkül is szellemi nagyhatalommá tudott válni – erről elmélkedik a Mandiner szerzője. Ezt arra hivatkozva állítja, hogy egy berlini kutatócsoport szerint Magyarország “Kína legszűkebb baráti körébe került, (…)
csak az orosz és pakisztáni kapcsolatok előzik meg a magyart”
– idézi büszkén Abigael Vasselier-t, a berlini Merics kutatócsoport külpolitikai elemzőjét a kormányközeli lap. Philipp Pilkington brit közgazdász szerint pedig “Európa diplomáciai tengelye egyértelműen eltolódott Brüsszelből Budapestre”, ezek a Mandiner szerint arról adnak kétségtelenül erős visszajelzést, hogy a magyar út igenis létezik.
A szerző arról is ír, hogy Magyarország rákényszerül a nagypályás játékra, a nagyhatalmak közötti lavírozással tudjuk csak megőrizni szuverenitásunkat, szemben Romániával, amely “meghúzza magát, odasimul az erőshöz, de ha a helyzet úgy hozza, gátlástalanul átáll a győztes oldalra.”
Akik szerint Orbánt csak a pénz érdekli, azok magukból indulnak ki, és nem is akarják megérteni a magyar miniszterelnökök. A szektorális különadók, az extraprofitadó, az árstopok és a kínai beruházások “az Orbán-kormány fantáziadús ötletei”, amellyel az EU “egysíkú pénzügyi zsarolásaira reagál.” Pedig ha Tuskhoz hasonlóan Orbán is engedne az EU “agyament követeléseinek”, már “dőlne is a lé” – véli a cikk írója.
HVG
