Nézzen fel az égre vasárnap hajnalban: 2046-ig nem lesz ilyen csillaghullás

Az Éta Aquaridák csillaghullás idején megfigyelhető meteorok a sebességükről ismertek, ugyanis igen nagy, hozzávetőlegesen 66 km/s sebességgel érkeznek, és hirtelen fékeződnek le a Föld légkörébe érve.

Idén a raj vasárnap hajnalban éri el maximumát. Az átlagos, óránként 25 meteor helyett most akár óránként 60 hullócsillag is látható lehet. 

A Csillagvizsgáló szerint az észlelést megkönnyíti, hogy ekkor a Hold újhold körüli fázisban lesz, a holdsarló még a 6 százalékot sem éri el. Így a leggazdagabb hullás hajnali 3 és 4 óra között körülbelül fél három után várható, amikor már a radiánspont is a horizont felett lesz.

Az Éta Aquaridák radiánsának vidéke május 5-én 03:30-kor a keleti égbolton.

Svábhegyi Csillagvizsgáló / Stellarium-web.org

Mint írják, érdemes kelet felé nézni az égbolton, és jó horizontú, sötét, vidéki észlelőhelyen követni a jelenséget. Ha vasárnap hajnalban nem lenne derült, akkor sincs minden veszve, mert az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így előtte és utána egy-két nappal is dús hullócsillagzápor lesz látható a hajnali órákban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló felidézi: az Éta Aquaridák az év negyedik legintenzívebb meteorzápora, amely minden év május elején éri el csúcspontját. A meteorraj szülőobjektuma a Halley-üstökös.

A Halley-üstökös átlagosan 76 évente kerüli meg a Napot. A legkorábbi történelmi feljegyzése feltehetően Kr.e. 467-ből származik. Legutóbb 1986-ban járt földközelben, legközelebb pedig 2061-ben tér vissza.

A Föld pályája évente kétszer is metszi az üstökös pályáját, ami két hullócsillagzáport is létrehoz. Az intenzívebb raj a leszálló csomó mentén kialakult májusi Éta Aquaridák, a másik pedig a felszálló csomó mentén létrejövő, azonban csak harmadakkora aktivitású, október végi Orionidák.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG