Az EU történetének legnagyobb, húsz évvel ezelőtti bővítésének emlékére az uniós intézményeket az érintett országok nemzeti színeivel világították ki kedden este és politikusok sora mond köszöntőt. 2004. május elsején a volt szocialista tömb országai (Magyarország, Lengyelország, az egykori Csehszlovákia alkotói, Szlovákia és Csehország, valamint a jugoszláv utódállam, Szlovénia ), a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint a Brit Nemzetközösség két ország (Málta és Ciprus) váltak az EU teljes jogú tagjaivá.
Az akkor 15 fős Európai Unió egyszerre 25 fősre bővült. Az EU területe és lakossága is 20 százalékkal nőtt, az össz-GDP 9 százalékkal lett magasabb, azonban az egy főre jutó nemzeti össztermék 9 százalékkal csökkent.
A húsz éves évforduló alkalmával Ursula von der Leyen videoüzenetet intézet a magyarokhoz is.
Önök húsz évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották. És lám, mennyivel erősebbek lettünk azóta
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. Utalt arra is, hogy Magyarország az uniós kohéziós politikák egyik legnagyobb haszonélvezője volt, bár most éppen el van zárva mintegy 20 milliárd eurós támogatástól.
Magyarország számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, adatközpontok, autópályák, saját fejlesztésű energiaforrások épültek ki. Méghozzá többségük európai forrásokból.
– jelentette ki Von der Leyen. Arról is beszélt, hogy a magyarok erősebbé is tették Európát, pezsgő kultúrájuk, a gazdaság dinamizmusa és a tudományos eredmények révén. Utóbbi kapcsán elismeréssel szólt a tavalyi év két magyar Nobel-díjasáról, Karakó Katalinról és Krausz Ferencről.
Mindkét díj a magyar leleményesség eredménye
– emelte ki. Charles Michel, az Európai Parlament elnöke az évforduló kapcsán tartott ünnepi beszédében párhuzamot vont 2004 és 2024 között.
2004 a megosztott kontinens újraegyesítését jelentette. Ma, húsz év elteltével, visszatért a háború Európába. A bővítés következő hulláma ismét egy történelmi dátum lesz, egyben geopolitikai kényszer
– mondta Michel. Szerinte a 2004-es bővítés az EU számára erkölcsi kötelezettség volt, válaszolni kellett a történelem hívására és ez volt az EU stratégiai érdeke is.
Akkoriban sokan kételkedtek abban, hogy az EU képes-e integrálni a több mint 100 milliós lakosságot és gazdaságot. Ám úgy válaszoltunk a kihívásra, hogy okosak és pragmatikusak voltunk, és átmeneteket alakítottunk ki, például a mezőgazdaság és a mobilitás területén
– húzta alá a Tanács elnöke. Úgy fogalmazott, hogy a kivívott szabadságot most Oroszország fenyegeti.
A Kremlnek világos célja van: letörni az európai álmot. Miért? Mert a Kreml retteg a szabadságtól és a demokráciától a saját küszöbén.
Charles Michel szerint az új kihívásokra az a helyes válasz, ha az EU megerősíti stratégiai autonómiáját, miközben a demokratikus értékek és elvek mentén szervezi saját magát. Ugyancsak célként fogalmazta meg a gazdaság versenyképességének fokozását, valamint az európai védelmi felkészültség erősítését.
Hangsúlyozta azt is, hogy az EU bővítése a nyugat-balkáni országokkal, Moldovával, Ukrajnával és Grúziával szintén a szuverenitás egyik alapköve. Megismételte korábban már elhangzott álláspontját, hogy 2030-ra mindkét félnek készen kell állnia.
A tagjelölt országok számára ez a szükséges reformok végrehajtását és az összes kétoldalú vita megoldását jelenti. Az EU számára ez programjaink és költségvetéseink, valamint döntéshozatalunk reformját jelenti
– foglalta össze. Azt is mondta, hogy ha a 15 tagú EU-nak kellett volna szembenéznie Oroszországgal, akkor most Európát megint vasfüggöny szelné ketté.
Nyitó képünkön a csatlakozást ünneplők Budapesten 2004. május 1-jén.
HVG
