MH/ MTI
2024. április 30. kedd. 22:38
„A rendőrök egyes, a tüntetők oszlatását célzó intézkedései több egyetemen is túlzóan kemények és aránytalonok voltak” – írta Volker Türk, hozzátéve, hogy „a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jog a társadalmi alapjogok közé tartozik, főleg olyan kérdésekben mint például a megszállt palesztin területeken zajló fegyveres konfliktus ügye, amelynek megítélését komoly nézetkülönbségek övezik”.
Kiemelte ugyanakkor, hogy „a tüntetők valós vagy megalapozatlan antiszemita, valamint palesztin- vagy arabellenes megnyilvánulásai és viselkedése is egyaránt elfogadhatatlan és büntetendő, mert az erőszakra vagy a vélemények különbözősége miatti gyűlöletre való uszítás megdöbbentő és elítélendő”. Volker Türk hangsúlyozta, hogy az ilyen veszélyes megnyilvánulások már a múltban is rövid időn belül vezettek erőszakos cselekményekhez, de szerinte „ezek ellen nem radikálisan és csoport-, hanem egyéni szinten kell fellépni, hogy ne az egész közösség bűnhődjön egy-egy tüntető elfogadhatatlan nézetei miatt”; hozzátéve, hogy a „szólásszabadság jogszerű gyakorlása nem torkollhat az erőszakra és gyűlöletre uszításba”.
Az Egyesült Államokban április 18-án, a New York-i Columbia Egyetemen kezdődő palesztinpárti tiltakozások a hétvégi összegzések szerint ma már mintegy 200 felsőoktatási intézményre terjednek ki. A tüntető diákcsoportok több helyütt használtak zsidóellenes jelszavakat, általános követelésük pedig az, hogy intézményeik szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel vagy azon vállalatokkal, amelyeket szoros kapcsolatok fűznek Izraelhez. A tiltakozások kezdete óta több mint 500 egyetemistát, egyetemi oktatót és aktivistát igazoltatott, illetve vett őrizetbe hosszabb-rövidebb időre a rendőrség, egyes tüntetők ellen pedig eljárást is indítottak.
Írta a Magyar Hírlap
