Wintermantel Zsolt arról beszélt, a Városháza épületének felújítási munkálatai 2022-ben kezdődtek el. 2023 tavaszán a projektben dolgozó szakemberek észlelték, hogy „a homlokzaton súlyos hibák vannak a vakolat kivitelezésével kapcsolatban” és folyamatos egyeztetést próbáltak tartani a kivitelező céggel. A homlokzatról le is szakadtak vakolatdarabok.
A projektvezető a kivitelezőnek egy felszólító levelet is írt, amelyet aztán az illetékes főosztály nem küldött ki – közölte.
Wintermantel Zsolt szólt arról is, hogy a kivitelező 43 millió forintot akartak elszámolni anyagvásárlásra, erre azonban a szerződés nem ad lehetőséget.
Az akkor illetékes hivatali dolgozó azt javasolta, hogy mivel a kivitelező nem szerződésszerűen teljesít, addig ne nyújthasson be számlát, amíg a hibás teljesítést nem rendezi. Ezt követően ezt a hivatali dolgozót „eltávolították” – mondta a kormánypárti politikus.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes mindezekre reagálva arról beszélt, hogy „hivatali dolgozót nem távolítottak el a hivatalból”, a beruházás nem fejeződött be, még mindig folyik a munka, a vakolat ellenőrzését valóban el kellett végezni, a javításokat megkezdték. A beruházással kapcsolatos anyagokat közzéteszik – közölte.
Karácsony Gergely azt mondta: a Városháza hátsó homlokzatának felújítása meg kell, hogy előzze a Városháza park megnyitását, amely várhatóan május 17-én lesz.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán a mostani önkormányzati ciklusban az utolsó rendes ülését tartotta, és ennek kezdetén Karácsony Gergely mindenkinek megköszönte a munkáját, majd arról beszélt: az elmúlt csaknem öt év Budapest történetének egyik legnehezebb időszaka volt, hiszen globális válságok tették próbára a városok ellenállóképességét.
Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az a világrend, amelyben élünk – klímaválsággal, fosszilis energiafüggéssel, politikai hektikussággal – nem egy biztos jövőt mutat a gyermekeinknek – mondta a főpolgármester.
Karácsony Gergely kijelentette: Budapestnek – az előbb említett válságokkal párhuzamosan – meg kellett küzdenie a „kormányzati sarcpolitikával is”. Az elmúlt négy évben 358 milliárd forintot vitt el a koronavírus-járvány, az energiakrízis és a kormányzati döntések.
Budapest „talpon maradt”, és a városvezetés úgy tudta megőrizni a város működőképességét és pénzügyi stabilitását, hogy nem a megszorítások útját választotta – mondta.
Karácsony Gergely elmondta, a fővárosban az elmúlt években 70 százalékos béremelés volt, és a közszolgáltatásokat érdemben nem csökkentették.
A közös eredmények között sorolta, a közösségi közlekedés elmúlt évtizedek legnagyobb mértékű járműfejlesztését, a faültetéseket, a 212 hektárnyi új természetvédelmi területet, a 3-as metró befejezését, a vonal akadálymentesítését, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítását, valamint a Pünkösdfürdő park létrehozását.
Továbbá a városdiplomáciai munkával elérték, hogy Budapest uniós forrásokból tudott fejleszteni az elmúlt években – jegyezte meg Karácsony Gergely.
Úgy fogalmazott, „összességében (…) megszolgáltuk ennek a városnak a jövőjét”. Az elmúlt években ezt a várost szolidárisabb és zöldebb hellyé tettük – mondta Karácsony Gergely.
Szólt arról is, hogy a következő Fővárosi Közgyűlésbe már pártlistákról kerülnek majd be a képviselők, s hátrány lesz, hogy a polgármesterek automatikusan nem lesznek részesei a főváros egészét érintő döntéshozatalnak.
Karácsony Gergely azt ígérte, ha újra ő lesz a főpolgármester, akkor ugyanolyan mértékben támaszkodik majd a kerületi polgármesterek véleményére és munkájára, valamint a kerületeket érintő kérdésekben a polgármesterek véleményét is becsatornázzák a döntéshozatal során.
Wintermantel Zsolt erre reagálva arról beszélt, egyetért azzal, hogy a mostani ciklus a főváros legnehezebb öt éve, mert most volt Budapesten először olyan főpolgármester, aki nem a város vezetője, hanem miniszterelnök akart lenni. Azért foglalta el a hivatalát, hogy innen miniszterelnök-jelölti kampányt csinálhasson – mondta.
Szerinte ez mindent megmagyaráz, hogy miért csak kettő nagyberuházás valósult meg, amelyeket egyébként az elődje készített elő.
A Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdetén egy perces néma felállással emlékeztek az április 4-én, életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológusra, akadémikusra.
Írta a Magyar Hírlap
