A köhögés lehet kínzó – száraz, laza –, könnyen felszakadó váladékkal; érkezhet mélyről, de érkezhet a felső légutakból is – erről a köhögés hangjának mélysége árulkodik. A köhögéshez a legtöbb esetben egyéb légúti tünetek is társulnak, amelyek egyben a köhögést kiváltó fertőzés vagy egyéb betegség tünetei is: láz, légszomj, nehézlégzés, fulladás, torokfájás stb.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az új koronavírus okozta világjárvány megjelenésével minden légúti tünet fokozott figyelmet és elővigyázatosságot igényel. A járványidőszakban jelentkező köhögést mint az új koronavírus-betegség gyanúját megalapozó tünetet szükséges kezelni. Az ajánlott óvintézkedések megtartása mellett kérje háziorvosa segítségét a tünetek kezelésében és a szükséges járványügyi intézkedések megtételében.
Ha a köhögés tüneti kezelés mellett nem enyhül vagy hosszan, több mint három hétig tart, illetve ha a felköhögött váladék véres, vagy a köhögéshez lázas állapot, esetleg fogyás társul, forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján gondoskodni fog a további teendőkről. Hirtelen állapotromlás (nehézlégzés, légszomj, fulladás stb.) esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Csecsemők, kisgyermekek esetében mindig indokolt az orvosi segítség kérése, ha a köhögés hirtelen, rohamszerűen jelentkezik, ha fulladás, magas láz kíséri, ha megjelennek az oxigénhiányos állapot jelei: erőteljes sápadtság, kékülő ajkak, illetve ha a köhögés két hét után is fennáll.
A köhögés lehetséges okai
A köhögést leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzés okozza. Az új koronavírus-betegség, a nátha, illetve az influenza gyakori tünete. Ám légcsőhuruthoz, hörghuruthoz, tüdőgyulladáshoz, arcüreggyulladáshoz is gyakran társul. A szamárköhögés pedig önálló betegségként szintúgy fertőzés következménye, utóbbi betegség viszont hazánkban rendkívül ritka a két hónapos kortól kapott, folyamatos védőoltásnak köszönhetően.
Előfordulhat, hogy a köhögés egy tartósan (krónikusan) vagy átmenetileg súlyosbodó légzőszervi megbetegedés jele, mint például a COPD vagy az asztma. Mindezeken kívül a köhögés lehet allergiás reakció jele is. Utóbbi esetben árulkodó lehet, hogy az allergiát kiváltó tényező elkerülésével és a körülmények változásával a tünetek enyhülnek, illetve spontán meg is szűnnek.
A hosszan elhúzódó (krónikus) köhögés hátterében gyakran savas reflux áll, erre olyankor érdemes gyanakodni, ha a köhögéssel egyidejűleg gyomorégés vagy a szegycsont mögött égő érzés, fájdalom tapasztalható. Ebben az esetben indokolt gasztroenterológus szakorvos felkeresése. Vér vagy véres váladék felköhögése súlyos légzőszervi gyulladást okozó fertőzések (például TBC), illetve rákos folyamatok eredményeképpen következhet be. Ilyen panasz esetén kérjen segítséget háziorvosától a szakorvosi vizsgálat mielőbbi megtervezéséhez.
Amikor a köhögéssel kapcsolatban minden szervi rendellenesség kizárható, és a tünetek kiszámíthatatlan rendben jelentkeznek, fennáll a lehetősége annak, hogy pszichogén köhögéssel állunk szemben. A pszichogén köhögés lelki eredetű, stressz és szorongás váltja ki. Ennek megfelelően a tünetek stresszmentes körülmények között (például szabadság idején) jelentősen enyhülnek. Érdemes tehát stresszmentes életmódra törekedni vagy szorongásoldó technikákat alkalmazni, végső esetben pedig pszichológus segítségét lehet kérni.
A köhögés kezelése
Tekintettel arra, hogy a köhögés önmagában egy tünet, orvosi kezelése elsősorban a kiváltó okok megszüntetésére irányul. Enyhe lefolyású köhögésnél, illetve jó általános állapotú betegek esetében sokszor az otthoni tüneti kezelés és a pihenés is elegendő a gyógyuláshoz.
A gyorsabb gyógyulás elősegíthető a légzőszervek irritációjának csökkentésével. Ajánlott a bőséges folyadékpótlás, a megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű (se nem hideg, sem túl meleg), nem túl száraz levegőn való tartózkodás, esetleg köhögéscsillapító gyógyszerek alkalmazása.
A köhögés fennállása alatt fokozottan javallott a pihenés, súlyosabb esetben pedig az ágynyugalom.
Írta a Magyar Hírlap
