A Gallup elemző szervezet 2005 óta azon dolgozik, hogy az egész bolygón mérje a boldogságot. A küldetésük különösen fontos, mivel egyre több kormányzat helyezi előtérbe a lakosság jólétét.
Nemrégiben egy svéd, amerikai és brit kutatókból álló csoportot vizsgálta ezeket a kérdéseket egy 1600 brit felnőtt bevonásával készült tanulmányban, amelynek eredményei a Nature Scientific Reports című folyóiratban tették közzé. A kísérletet öt független csoporttal végezték.
Az egyik csoportot megkérdeztük, hogy mit jelent számukra a létra teteje. Egy másik csoportnak pontosan ugyanazt a kérdést tettük fel, de ezúttal a létra metaforát, beleértve a létra képét is, eltávolítottuk, és a „létra” kifejezést a „skálával” helyettesítettük. Azt találtuk, hogy a létra metafora hatására az emberek inkább a hatalomra és a gazdagságra, és kevésbé a családra, a barátokra és a mentális egészségre gondoltak. Amikor a létra-metaforát eltávolítottuk, az emberek még mindig a pénzre gondoltak, de inkább a „pénzügyi biztonság”, mint a „gazdagság”, „gazdag” vagy „felső osztály” kifejezésekre – mondta August Nilsson, a Lundi Egyetem szervezetpszichológiai doktorjelöltje a ZME Science online tudományos portálnak.
Így gondolunk a hatalomra és a gazdagságra
Egy harmadik csoportban az emberek egy olyan kérdést értelmeztek, ahol a létra metaforát, valamint a kérdésben szereplő felső és alsó leírást eltávolították. Egy negyedik és egy ötödik független csoportban a fenti változtatásokon kívül a „lehető legjobb élet” kifejezést a „lehető legboldogabb élet”, illetve a „legharmonikusabb élet” kifejezéssel helyettesítették.
A boldogság és a harmónia csoportban – a többi csoporthoz képest – az emberek kevesebbet gondoltak a hatalomra és a gazdagságra, és többet a jólét tágabb formáira, például a kapcsolatokra, a munka és a magánélet egyensúlyára és a mentális egészségre.
A kutatók azt is megkérdezték az emberektől, hogy hol szeretnének elhelyezkedni a különböző kérdések skáláján. Azt feltételezték, hogy az emberek a lehető legjobb életet szeretnék. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők több mint fele az egyik csoportban sem akarta a tízest, a lehető legjobb életet. A jellemző a kilences volt. Kivéve a létra-analógiát használó csoportot, ahol jellemzően a nyolcasra vágytak.
Úgy tűnik, a létra-metafora hatására az emberek inkább a hatalomra és a gazdagságra gondoltak a kapcsolatok, a mentális egészség és a munka-magánélet egyensúlyának rovására, és emiatt értek el alacsonyabb pontszámot.
Milyen típusú boldogságot akarunk mérni.
És mit mond ez a boldogsági ranglistáról, ahol Finnország gyakran bajnok? Nos, fennáll a veszélye annak, hogy a rangsor a boldogság egy szűk, vagyon- és hatalomorientált formáján alapul, nem pedig egy tágabb meghatározáson. Ez nem azt jelenti, hogy a finnek boldogtalanok, de a boldogságnak az a típusa, amelyben kiemelkednek, lehet, hogy hatalom- és gazdagságközpontú.
Tanulmányunk eredményei felvetik a kérdést, hogy milyen típusú boldogságot akarunk mérni. Egy ember boldogságról alkotott elképzelését nem határozhatja meg egy tudós, ezért meg kell kérdeznünk az embereket a boldogságról alkotott elképzelésükről. Úgy tűnik, hogy amikor az meghatározzuk a boldogság fogalmát, csak kis mértékben említjük a vagyont és a státuszt. Közismert, hogy a pénz összefügg a jóléttel, de utóbbi hatása gyengébb, mint sok más boldogságtényezőé, ahol a jó minőségű társas kapcsolatoknak van a legerősebb hatása – emelte ki August Nilsson.
Az Oxfordi Egyetem legújabb kutatása szerint a boldogság termelékenyebbé teszi az embereket, és a munkahelyi boldogság legfontosabb tényezője az összetartozás.
A fizetésről viszont úgy gondolják, hogy a munkahelyi boldogság legfontosabb tényezője, viszont kiderült, hogy sokkal gyengébb tényezője a munkahelyi boldogságnak, mint az összetartozás.
Ez összhangban van a boldogságtudomány általános üzenetével, miszerint a kapcsolatok a boldogság legfontosabb tényezői.
Írta a Magyar Hírlap
