Bevett hiedelem, hogy alvás közben az agy pihen és feldolgozza a nap közbeni történéseket. Ez csak részben igaz, mert alvás közben is eltávolítják az agyból a szemetet – nemcsak a felesleges információkat, hanem az anyagcsere hulladéktermékeit is. Ez a glimphatikus rendszeren keresztül történik, amelynek működésének teljes képe mindeddig tisztázatlan maradt.
A St. Louis-i Washington University School of Medicine kutatói olyan neuronokat fedeztek fel, amelyek ritmikus hullámokká halmozódó elektromos impulzusokat termelnek, és segítenek a salakanyagok kiürítésében az agyból. Mindez alvás közben játszódik le.
Jonathan Kipnis professzor a Washington University School of Medicine munkatársa szerint:
„Tudtuk, hogy az alvás az az időszak, amikor az agy elindítja a tisztulási folyamatot, hogy kiürítse az ébrenlét alatt felhalmozódott méreganyagokat. De azt nem tudtuk, hogy ez hogyan történik. Ezek az eredmények olyan stratégiák és lehetséges terápiák felé mutathatnak, amelyekkel felgyorsíthatjuk a káros anyagok eltávolítását, mielőtt azok súlyos következményekhez vezetnének.”
Az agy alvás közben úgy távolítja el a hulladékot, mintha elmosogatna.
A neuronok azok, amelyek egész testünket irányítják, és létrehozzák a memóriaképzéshez és a problémamegoldáshoz szükséges dinamikus hálózatokat. Az ilyen energiaigényes feladatok elvégzéséhez azonban az agysejteknek üzemanyagra van szükségük. Ez pedig hulladékot termel, amelyet el kell távolítani az agyból.
Az agyat körülvevő agy-gerincvelői folyadék bejut és útja során összegyűjti a mérgező hulladékot. Miután elhagyta az agyat, a szennyezett folyadéknak egy gáton kell áthaladnia, mielőtt a dura – az agyat a koponya alatt körülvevő külső szövetréteg – nyirokcsatornáiba ömlik. De mi mozgatja a folyadék áramlását az agyba, azon keresztül és onnan ki?
Amíg alszunk, az agyunk pihen, de közben keményen dolgozik is.
A tudósok felfedezték, hogy az idegsejtek alvás közben összehangolt módon elektromos jeleket küldenek, amelyek ritmikus hullámokat generálnak. Egereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az agy bizonyos területeinek elnémítása megakadályozza az agy-gerincvelői folyadék áramlását, és a csapdába esett hulladék nem tudja elhagyni a neuronokat.
Jonathan Kipnis professzor hozzáteszi: „Az egyik ok, amiért alszunk, az agy megtisztítása. És ha ezt a tisztulási folyamatot javítani tudjuk, talán képesek leszünk kevesebbet aludni és egészségesek maradni. Nem mindenki élvezheti minden este a nyolc óra alvást, és az alváshiány kihat az egészségre.”
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a rövidebb alváshoz genetikailag alkalmazkodott egerek agya egészséges. Ez talán nem magának az alvás hosszának, hanem az agy hatékony tisztításának köszönhető. Felmerültek olyan javaslatok, hogy az álmatlanságban szenvedő embereken az agy tisztító képességének fokozásával lehet segíteni. Egyáltalán nem szükséges többet aludni ahhoz, hogy kipihentek legyünk.
Érdemes megemlíteni, hogy az agyhullámok mintázata az alvási ciklusok során megváltozik. A nagyobb amplitúdójú agyhullámok nagyobb erővel mozgatják a folyadékot. Lehetséges, hogy az agy egy kicsit úgy tisztítja magát, mint ahogyan mi mosogatunk: széles mozdulatokkal, majd extra erővel szabadul meg a nehezebben eltávolítható hulladéktól. A jövőbeli kutatások közelebbről megvizsgálhatják ezeket a változásokat, és azt, hogy hogyan lehet őket irányítani. Az agyi betegségek elleni küzdelem mellett egy nap talán még az alvásunk is hatékonyabbá válhat.
Írta a Magyar Hírlap
