A dohányzás világszerte súlyos közegészségügyi problémának számít: a megelőzhető megbetegedések és elhalálozások vezető oka. Habár a tudomány már jelentős mennyiségű bizonyítékkal szolgál a cigarettázás káros hatásairól, a függőség gyakorisága mégsem csökkent az utóbbi évtizedekhez képest – hangsúlyozzák a közleményben.
Az ELTE PPK Addiktológiai Kutatócsoportjának tagjai, File Domonkos, Bőthe Beáta és Demetrovics Zsolt vizsgálatukban a leszokási hajlandóságot a pszichológiai távolságok összefüggésében tanulmányozták.
Kifejtik: a pszichológiai távolság az a szubjektív, érzelmi-kognitív távolság, amit a jelen és egy jövőbeli esemény között érzékel az ember.
Minél nagyobb ez az észlelt távolság, annál kisebb az intenzitása az érzelmi válasznak, így egy távoli esemény kevéssé tud változást okozni a viselkedésben.
Ennek segítségével jó eséllyel jobban megérthető az is, hogy valaki miért nem tud lemondani a káros szenvedélyről, hiszen annak negatív egészségügyi következményei csak a messzi jövőben lesznek észrevehetőek (például a tüdőrák kialakulásának megemelkedett kockázata), ellenben a leszokással járó kellemetlenségek szinte azonnal megjelennek (például a cigaretta utáni sóvárgás).
Az emberek hajlamosak a jövőben megtörténő események jelentőségét lekicsinyíteni, ami a dohányosokra különösen jellemző, így ők a késleltetett egészségügyi károkat akár figyelmen kívül is hagyhatják.
De mikor hajlamosabbak inkább leszokni az emberek?
A kutatók közel 1500 dohányost bevonó kérdőíves vizsgálatukban azt találták, hogy amennyiben időben közelebb voltak a dohányzás negatív és a leszokás pozitív következményei, akkor a válaszadók nagyobb esélyt láttak arra, hogy ezek valóban be fognak következni.
Mindez pedig erősebb leszokási szándékkal járt együtt – derül ki a Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmányból.
Lényeges eredmény – jegyzik meg a kutatók –, hogy ugyan a vizsgált személyek az egészségügyi károkat távolinak érzékelték, az egyéb veszteségeknek, mint például a fittség elvesztésének, azonnali negatív hatást tulajdonítottak.
Inkább a hosszútávú hatásoktól tartanak a dohányzók
AFP / Andrej Ivanov
A vizsgálat eredményei fontos kérdéseket vetnek fel a jelenlegi dohányzásellenes kommunikáció hatékonyságával kapcsolatban. A legtöbb leszokásra ösztönző üzenet ugyanis fenyegető hangvételű, és az egészségügyi károkkal foglalkozik, mint a cigarettás dobozok rémisztő képei.
Ez a módszer azonban az érintettekből stresszválaszt vált ki, ami gátolja az üzenet kognitív feldolgozását. Hátráltatja a kommunikáció hatékonyságát az is, ha a dohányzásellenes üzenet túl ismerős, és a sokadik alkalommal találkozik valaki ugyanazzal az érvvel.
Hogyan lehetne javítani ezen?
A kutatók szerint hasznosabb lenne a cigaretta lerakásával járó előnyökre – többek között a jobb közérzetre vagy a megjelenésre – fókuszálni, ugyanis azok nem félelmet, hanem pozitív érzéseket keltenek a befogadóban.
Ráadásul a leszokás kedvező hatásainak pszichológiai távolsága jelentősen kisebb, mint a dohányzás káros következményeié: előbbi 3-6 hónap, míg utóbbi 11-20 év közé esik. Ez azért is fontos, mert a hosszútávú következményeket absztraktabb módon észlelje az ember, ezért a lehetséges megoldások is sokkal kevésbé specifikusak („le kell szoknom a dohányzásról”).
Ezzel szemben a rövidtávú hatásokat képesek az emberek konkrétabban látni, és így a céljaik elérése felé azonnali, fókuszáltabb lépéseket tenni („ahhoz, hogy leszokjak, meg kell tanulnom olyan technikákat, amelyek segíthetnek a sóvárgás leküzdésében”).
Mivel a dohányzás egészségügyi kockázatai jellemzően hosszútávúak, érdemes lenne a következmények szélesebb körét bevonni a kommunikációba annak érdekében, hogy az üzenetek hatékonyabban motiválhassák a függőket a szokás elhagyására – állapítják meg a kutatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
