Különböző tüneteik ellenére ezek a betegségek – valamint a depresszió, az epilepszia, a skizofrénia, az értelmi fogyatékosság és a bipoláris zavar – mindegyike jár valamilyen fokú kognitív károsodással, és gyakran közösek a genetikai vagy anyagcsere-vonások, amely közös biológiai alapra utal.
Az International Brain pH Project Consortium széles körű együttműködése, amelyben hét ország 105 laboratóriumának 131 tudósa vett részt, az állatokban az agy savasságában és laktát szintjében bekövetkező változásait azonosította, mint az anyagcsere-zavarok kulcsfontosságú jeleit.
„Korábban kimutattuk, hogy ilyen változások gyakran megfigyelhetők a skizofrénia, a bipoláris zavar és az autizmus öt modelljében” – írta a csapat a közzétett tanulmányában.
Eredményeik új módszereket vezethetnek e komplex rendellenességek diagnosztizálásához és kezeléséhez, amelyek a világ népességének nagy részét érintik.
„Ez a kutatás ugródeszka lehet a különböző neuropszichiátriai rendellenességek közös terápiás célpontjainak azonosítása felé” – mondja Masayuki Matsushita molekuláris és sejtfiziológus a japán Ryukyus Egyetemről.
A laktátváltozások befolyásolhatják az információátvitelt az idegsejtekben azáltal, hogy megbontják a gerjesztő és gátló agyi hálózatok közötti funkcionális egyensúlyt. Az agyban a laktát szintjének emelkedése alacsonyabb pH-t eredményezhet, amely a bizonyítékok szerint a legtöbb itt vizsgált rendellenesség másik közös jellemzője.
„Ez az első és legnagyobb szisztematikus tanulmány, amely az agyi pH- és laktátszinteket értékeli a neuropszichiátriai és neurodegeneratív betegségek különböző állatmodelljeinél” – mondja Hideo Hagihara első szerző, a japán Fujita Egészségügyi Egyetem orvos tudósa.
A viselkedési tesztek során szoros kapcsolatot észlelt a magas laktátszint és a munkamemória teljesítményének csökkenése között, amely szerintük azt mutatja, hogy az anyagcserezavarok közvetlenül befolyásolhatják a kognitív képességeket a különböző neuropszichiátriai rendellenességeknél. A laktáttermelés a memóriaképzéshez is szükséges, így a csökkent szintek szintén hozzájárulhatnak a működési zavarokhoz.
Összességében a szerzők szerint eredményeik arra utalnak, hogy az agyi pH- és laktátszintek változásai a kognitív károsodással járó neuropszichiátriai rendellenességek biológiai markereiként szolgálhatnak.
Írta a Magyar Hírlap
