2018 őszén öt évre választották a lengyel helyi önkormányzatokat, de aztán fél évvel meghosszabbították a mandátumukat, hogy a választásuk ne essen egybe a 2023-as parlamentivel. 2018-ban az akkor ellenzékben lévő mai kormánypártok nagyon jól szerepeltek: a 100 000-nél több lakosú 37 város közül egyetlenegyben sem nyert a 2015 és 2023 közti kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) polgármester-jelöltje, és az 50 000 és 100 000 lakos közti 45 város közül is csak háromban. Azok a független győztesek is, akik nem a baloldali vagy liberális pártok színeiben indultak, ezekhez álltak közelebb. A 16 vajdaság (megye) közgyűlésének választásának felét nyerte az akkori kormánypárt, felét az ellenzék.
Vasárnap 16 vajdaság, 380 járás, 2477 település vezetőit választják meg. (A kis falvaknak nincs teljes körű önkormányzatuk, hanem valamelyik nagyobb község alá vannak rendelve.) A megyék jelentősége nagyobb, mint nálunk, mert nincsenek megyei jogú városok, még a főváros sem az. A polgármester-választás kétfordulós, annak érdekében, hogy az első számú helyi vezető a választáson részt vevők abszolút többségének támogatását élvezze. Egy új törvény szerint a polgármesterek csak két ciklust, tíz évet tölthetnek tisztségükben, de ez nem visszamenőleg érvényes. Vagyis a városukat tíz-húsz éved irányító veteránok – sok ilyen van – most még egyszer indulhatnak, de ha győznek, öt év múlva már nem jelöltethetik magukat.
Mint a hvg.hu többször beszámolt róla, a Donald Tusk vezette új kormány nehezen küzd meg az elődök által hagyott jogszabályokkal, a vele szemben álló köztársasági elnökkel, alkotmánybírósággal és más fontos tisztségviselőkkel, az ellenzékbe került PiS pedig törvénysértéseket és diktatúrát emlegetve tiltakozik.
Ugyanakkor nő a türelmetlenség és elégedetlenség a támogatók körében is, mert sok ígéret nem teljesül. Az szja-mentes összeghatár felemelése például azért nem, mert kiderült, hogy túl nagy költségvetési bevétel esne ki. A legfontosabb ígéretek egyike, a drasztikus abortusztilalom enyhítése a kormányon belüli ellentétek miatt is késik, bár az államfő és az Alkotmánybíróság ellenállása miatt akkor is csak vitatható alkotmányosságú kerülő utakat kereshetnének, ha a parlament el tudna fogadni egy új szabályozást. De még egy olyan, ennél egyszerűbbnek látszó dolog megoldása is akadozik, mint az esemény utáni tabletta recept nélkül kaphatóvá tétele a 15 évnél idősebb lányoknak, mert a köztársasági elnök vétója után elképzelt rendeleti megoldást nem olyan könnyű kidolgozni jogilag, mint gondolták.
A nagy kérdés az, hogy az elégedetlen, türelmetlen szavazók ennek ellenére a mostani kormánypártok jelöltjeire szavaznak-e a helyhatóságok választásakor, vagy – ha a PiS-re nem is – inkább otthon maradnak. Az októberi 74%-os rekordnál alacsonyabb részvétel valószínűleg a jobboldali ellenzéknek kedvezne.
Különösen nagy figyelem kíséri a legfontosabb nagyvárosokat. A miniszterelnök konzervatív-liberális pártját képviselő Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, Karácsony Gergely szövetségese esetében már az is vereségnek számítana, ha második fordulóra kényszerülne. Annak ellenére számít első fordulós győzelemre, hogy a PiS jelöltjén kívül több baloldali és liberális ellenféllel is meg kell küzdenie, mert a kormányban együttműködő pártok az önkormányzatokban sok helyen egymással szemben is indítottak jelölteket. Izgalmas a helyzet Krakkóban is, ahol egy húsz éve működő, de most nyugdíjba vonuló főpolgármester utódját keresik.
A lengyel önkormányzati választás hivatalos eredménye csak a hét közepére várható, de hétfőn talán már lesz megbízható kép a fontosabb eredményekről.
HVG
