Az est úgy született meg, hogy 2022 májusában mindkettőjüket meghívták Zágrábba egy storytelling fesztiválra, ahol angolul meséltek. Már korábban is szerettek volna együtt dolgozni, de ekkor találták ki ezt az estet, amelyen saját élettörténeteiket, illetve nagymamáik családi történeteit is újramesélik a saját szájuk íze szerint, de szerepel a történetek közt egy ausztrál mese és egy szlovén legenda is, amelyet, mint megtudták, még ma is mesélnek Szlovéniában.
A közvetlen előzmény az volt, hogy Zágrábban az izraeli–holland Raphfael Rodan storyteller/történetmesélő előadását látták, aki egy zenésszel, a svéd Erik Sjøholmmal lépett fel, és a saját személyes történeteit szőtte egybe ószövetségi történetekkel.
Mesék, személyes történetek, dalok fonódnak össze A magamhoz ölelem őket című esten a az RS9 Színházban, ahol angol nyelvű előadásokat is tartanak
Fotó: Bumberák Maja és Klitsie-Szabad Boglárka
„Ezek a történetek párbeszédben voltak egymással, nagyon-nagyon szép és megindító est volt, mind a kettőnket nagyon megérintett, és ott született meg bennünk a vágy, hogy létrehozzunk egy hasonló alkalmat. És akkor elkezdtük megnézni, hogy milyen történeteink vannak. Nekem akkor már volt készen több saját élettörténetem” – emlékszik vissza Bumberák Maja.
Bogi és Maja élő szóval mesélnek, nem szó szerint betanult darabot lát a néző. Mindig egy kicsit változnak, úgy is mondhatjuk, élnek a történetek. Nem csak a személyes történeteik, hanem amelyeket hoznak a hagyományból, ezek is a saját újramesélt változataik, és ezek minden egyes elmesélés, minden egyes est alkalmával kicsit másak. Minden egyes elmesélés alkalmával a pillanatban újrateremtődnek.
Már a nyolcadik előadásnál tartanak. Az estek után számos személyes történetet osztottak meg velük a hallgatók szóban és a vendégkönyvben.
Ez nem egy könnyed előadás, hanem mélyebb darab. Találkozunk különféle életigazságokkal, traumákkal, no meg persze szerelemmel – mondja Klitsie-Szabad Boglárka. A nézők nevetnek, sírnak, megnyílnak.
Bumberák Majától azt is tudjuk, hogy az est után, aki tud, velük maradhat egy jó beszélgetésre.
De vajon a férfiakat is érdekli-e a nőkről szóló előadás?
Tapasztalatunk az – mondja Maja –, hogy sokkal többen jönnek nők, de mindig jönnek férfiak is. A férfiakat ugyanúgy megindítja, hiszen nagy univerzális témák jelennek meg, megvannak benne az emberi élet, az emberi psziché nagy kérdései. Azt tapasztaljuk, hogy az est az embereket saját történeteikkel köti össze.
Maja az egyik személyes történetét egy krétai, nyolcnapos storytelling kurzuson gyúrta össze, egy saját személyes emlékéből kiindulva, és a másikat is egy storytelling műhelyen kezdte el kidolgozni.
„Ezeket átküldtem Boginak hanganyagon, és nagyon megindította őt, így kezdtünk el keresgélni, és aztán kialakult, hogy tulajdonképpen a történeteink átfognak nagy témákat, születés, halál, szerelem, gyerekkor, és nemcsak a saját élettörténetünket, hanem nagymamáink történeteit is hozzuk, illetve, történeteket a hagyományból, népmeséket, illetve van egy szlovén legenda is, és ezeket hangszerekkel, dalokkal fűzzük egy egésszé” – meséli Maja az alkotó folyamatról.
Klitsie-Szabad Boglárka azt mondja az estről: „Személyes történetekkel a színpadon állni számomra mindig nehezebb, nagyobb kihívás. Egyfelől kitárulkozás, de nem céltalan. Ezeknek a történeteknek menniük kell, el a világba, hogy másokat gyönyörködtessenek, mások okuljanak belőlük, vagy másokban érzelmeket keltsen.
Én nem szégyellem a saját történetem, a nagymamám történeteire pedig engedélyt kértem, amíg egészségügyi állapota engedte, hogy ezt a kérést megértse, és tudatosan válaszoljon. Örült neki, hogy a történeteit színházakban mesélik majd el.”
Bumberák Maja mesemondó, a Népművészet Ifjú Mestere szerint a mese és a dal édestestvérek, és egymás kezét fogva segítik egymást a világban
Fotó: Bumberák Maja és Klitsie-Szabad Boglárka
A zene szerepéről Maja ezt mondja:
„Úgy gondolom, hogy a zene, a dalok, a hangszerek nagyon fontosak az előadásban. Én, amikor mesélek, azt szoktam mondani, hogy a dal és a mese édestestvérek, és egymás útját segítik a világban.”
Zenével sokszor elő lehet készíteni egy-egy történetet, és az is igaz, hogy nagyon máshogyan fogadja be az idegrendszerünk a zenét, a ritmust, mint a hallott szöveget, és ezért pihentető a történetek közt zenét, egy dalt meghallgatni, és természetesen a dalok mondanivalója is párbeszédben lehet a történetekkel.
Maját az egyik személyes története megalkotásában például egy sámándob segítette, amelynek ezen az esten is fontos szerepe van. Egy másik történetben pedig egy szélcsengő szerepel, harangozik. Mindkettő szervesen kapcsolódik a narratívákhoz, és elmélyíti a történethallgatás élményét.
Írta a Magyar Hírlap
