Meg is betegíthet a túl sok fájdalomcsillapító – figyelmeztetnek a Semmelweis Egyetem kutatói

Akár súlyosbíthatják is bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik őket – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ezek ugyanis befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja többéves projekt keretében azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók a bélflóra egyensúlyának felbomlását.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis az NSAID-ok a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket – írják a kutatók egy korábban a Pharmacology & Therapeutics című szaklapban megjelent összefoglaló tanulmányukban.

A gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bélflóra egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amit összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, a tüneteik súlyosbodásával

– mondta el Zádori Zoltán, az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.

A kutatók arra jutottak, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Mindezek alapján szerintük felmerül, hogy a bélflóraegyensúly felbomlása, vagyis a diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja az nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását.

fájdalomcsillapítók

Medical Dialogues

A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket.

„Jelenleg több mechanizmust is feltételezünk a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, így a vegyületek által okozott bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav összetételében beálló változásokat, de az sem kizárt, hogy az NSAID-ok közvetlen antibakteriális tulajdonságai bontják meg a béflóra egyensúlyát. Ezek a folyamatok azonban szorosan összefüggenek egymással, sokszor kétirányúak, és nagyon nehéz meghatározni, melyik volt először. Például a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét” – magyarázza a projektvezető kutató.

A NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.

A bélflóra egyensúlyának megbomlása számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve az irritábilis bélszindrómát, hormonális zavarokat, szív- és érrendszeri, autoimmun és pszichiátriai betegségeket is. Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható az állapota.

Miért baj az, ha folyamatosan eszünk, és a böjtölés hogyan hosszabbíthatja meg az életet?

Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.

Abban azonban nem lehet általánosítani, hogy milyen adag NSAID szedése mennyi idő után károsíthatja a bélflórát. Jelentős egyéni különbségek vannak a vegyületekkel szembeni érzékenységben, és a bélflóra összetétele nagymértékben függ számos egyéb faktortól, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát is.

A munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ok káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni. Egyebek mellett cannabinoidokkal kísérleteznek, amikről korábban már bebizonyosodott, hogy hatékonyak egyes bélproblémák, például az irritábilis bélszindróma kezelésében.

A kutatási projekt 2021-ben kezdődött, és 2025-ben ér véget.

HVG