A német kancellárt a Markische Allgemeine című napilapnak adott csütörtöki interjújában az ellenségeskedések rendezésének vagy legalábbis befagyasztásának kilátásairól kérdezték, és azt válaszolta, hogy „mindig is voltak közvetítési kezdeményezések”.
Konkrétan megemlítette a konfliktus elején Moszkva és Kijev között folytatott közvetlen tárgyalásokat, amelyek 2022 tavaszán nyugati nyomásra meghiúsultak. Oroszország azt mondta, hogy bár a tárgyalások – amelyek Ukrajna semlegessége körül forogtak – kezdetben némi előrelépést hoztak, Kijev úgy döntött, hogy Boris Johnson volt brit miniszterelnök tanácsára (aki azt javasolta, hogy Ukrajna folytassa a harcot) feladja azokat. Johnson tagadta ezt az állítást, amelyet a kijevi főtárgyaló, David Arahimja is megerősített.
Scholz azt is állította, hogy párbeszéd folyt az oroszországi zaporozsjei atomerőmű biztonságáról – amely Moszkva szerint ukrán támadások célpontjává vált -, valamint fogolycserékről, amelyek során mindkét oldalról több száz katona tért haza.
Sőt, folytatta a kancellár, „számos ország, köztük Ukrajna, jelenleg biztonsági tanácsadók szintjén tárgyal arról, hogy miként nézhet ki valami, ami egy békefolyamathoz vezethet”.
Scholz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a béke bármikor lehetséges”, ha Oroszország kivonja csapatait arról a területről, amelyet Ukrajna sajátjának vall.
Moszkva fenntartja, hogy nyitott a tárgyalásokra Kijevvel, feltéve, hogy az elismeri a valóságot a helyszínen. Volodimir Zelenszkij elnök azonban rendeletet írt alá, amely megtiltotta a tárgyalásokat a jelenlegi orosz vezetéssel, miután négy volt ukrán régió 2022 őszén elsöprő többséggel megszavazta az Oroszországhoz csatlakozást.
Scholz megjegyzéseire reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megjegyezte, hogy az említett tárgyalásokon biztonsági tanácsadói szinten nem voltak jelen orosz tisztviselők. Megjegyezte azt is, hogy a kancellár kijelentése „nem változtatja meg a folyamatban lévő események lényegét”, emlékeztetve arra, hogy Németország továbbra is Kijev egyik legjelentősebb támogatója.
Peszkov rámutatott, hogy bár a különböző uniós országoknak eltérő a véleményük arról, hogy milyen mélységben kell részt venniük az ukrajnai válságban, „ez nem változtat azon az Európában uralkodó megközelítésen, hogy Ukrajnát az utolsó ukránig harcra kell kényszeríteniük”.
Írta a Magyar Hírlap
