Somkuti Bálint: Beláthatatlan következményei lehetnek a moszkvai terrortámadásnak

Amit ebben a pillanatban tudunk, hogy Tádzsikisztán külügyminisztériuma cáfolta azokat a híreket, hogy a moszkvai terrortámadás elkövetői tadzsik állampolgárok voltak. Azt pedig az ukránok is megírták, hogy az ISIS állítólagos közleménye, amelyben a terrorszervezet magára vállalta az akciót, hamisítvány. Tehát, tulajdonképpen most még nem tudunk semmit. A fentiekre figyelemmel, ki állhatott a támadás hátterében?

Az elkövetés módja és a felhasznált fegyverek arra utalhatnak, hogy ez nem egy professzionális terrorszervezet volt, hanem valamilyen otthoni, akár önmagát radikalizáló csoport. Az, hogy a támadásban például Szajga TR3-as félautomata fegyvert – amely gyakorlatilag a civil változata a Kalasnyikovnak; a Kalasnyikov konszern gyártja egyébként –, illetve, hogy 5,45-ös és 7,62-es kaliberű fegyvereket használtak, arra utal, hogy ez valamilyen kisebb terrorszervezetnek az akciója lehetett. Hiába mutattak egyébként meglepő professzionalizmust például a mozgásban az elkövetők, több esetben közvetlen közelről is eltévesztettek áldozatokat. Tehát egy nagyon furcsa elkövetési módszert látunk. Ugye, az iszlamista elkövetők általában Allah Akbart kiabálnak a támadás közben. Itt erről sincs információ jelenleg. A hírekbe amúgy valóban vannak ellentmondások, úgyhogy nem lehet tudni igazából egyelőre semmi biztosat.

Kijev szerint az oroszok önmerényletet követtek el, aminek szerintem nem sok értelme van. Vlagyimir Putyin a rekordot jelentő győzelem és Macron kijelentései után a NATO intervenciójának és tulajdonképpen a harmadik világháború elkerülésére hivatkozva is felpörgethette volna az ukrajnai háborút.

A Putyin hatalomra jutásához vezető második csecsen háború előtt is nagyon gyanús körülmények között robbant föl egy lakóház Moszkvában, amellyel utána a csecseneket vádolták meg, és részben ez volt a casus belli a háború megindításához. Semmit nem lehet kizárni, egyelőre még semmit nem tudunk. Az önmerényletet nem lehet bebizonyítani Oroszországban, tehát ezt nem lehet kizárni, de megerősíteni sem. Mindenesetre azt szokták mondani, hogy egy terrortámadás sikerességéhez elég egyszer hibázni a biztonsági szolgálatoknak, a terroristáknak meg elég egyszer sikeresnek lenni, úgyhogy nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi történt. Én úgy gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy Prigozsin halála mögött sem az orosz vezetést lehet sejteni, hiszen logikailag nem nagyon levezethető a történet, úgy ebben az esetben is kicsi az esélye, hogy az orosz vezetés ilyet tett volna, hiszen számtalan egyéb olyan útja és módja lett volna arra, hogy a terrortámadás által kiváltott hatásokat előállítsa. Gyakori hiba egyébként az elemzéseknél, hogy azért, mert valami időben egymás után következik, az események között logikai összefüggést is feltételezzük.

Március 7-én elfogtak több embert, akiket az Iszlám Államhoz kötöttek, ők egy zsinagóga ellen terveztek elvileg merényletet, illetve pont most pénteken az ukránokkal együttműködő Orosz Önkéntes Hadtest szervezőit fogták el Moszkvába, tehát tulajdonképpen az is lehet, hogy a két akció közben ez a harmadik csoport elkerülte a figyelmet.

Pontosan. Tehát azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország – hiába hívja különleges katonai műveletnek – vív egy háborút Ukrajnában, ami eléggé leköti a szabad kapacitásokat. Még egy dologra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a háborúval párhuzamosan a nagyon sok katonai blogger és biztonsági kérdésekkel foglalkozó elemzők panaszkodtak arra, hogy az európai és az orosz migránshelyzet megdöbbentő hasonlóságot mutat. Oroszországban drasztikusan romlott emiatt a helyzet. Tehát muszlim vallású, elmaradott térségekből érkező, a helyi szokásokat és szabályokat betartani nem szándékozó emberek tömegei érkeztek Oroszországba a háborús konjunktúrának köszönhetően, s emiatt nagyon sok az erőszakos bűncselekmény és a kisebb összetűzés, és ennek lehet, hogy egy következménye vagy szintlépése ez a terrortámadás, amelyben vélt vagy valós sérelmekért álltak bosszút olyanok, akiket – mondjuk így – hátrány ért a többségi társadalom részéről.

Egyébként van egy olyan érzésem, hogy bármi legyen is az igazság, a balhét így is, úgy is az ukránok fogják elvinni. Dmitrij Medvegyev és sokan megtorlásról és tulajdonképpen az ukrán állam szétzúzásáról értekeznek most, feltéve, hogy az ukránok érintettsége bebizonyosodik. Mi jöhet? És mi lehet a sorsa Ukrajnának?

Dmitrij Medvegyev úgy nyilatkozott meg, hogy ha az ukránok voltak, akkor nagyon súlyos következményei lesznek. Nem lehet egyértelműen semmit se kizárni, se cáfolni. Nyilván gyorsan elhatárolódott Ukrajna is, meg az orosz önkénteseik is a terrortámadástól. De ha kiderül, hogy Ukrajnának köze van hozzá, vagy az orosz kormányzati propaganda – mert azért tényleg, ezt a lehetőséget se vessük el – úgy dönt, és sikeresen az ukránokra keni, abban az esetben nagyon súlyos következmények lehetnek. Ugyanis állam nem finanszírozhat közvetlenül terrorszervezeteket. Ebben az esetben az ukrán szabadságharc irányába tanúsított nyugati támogatás töredékére esik vissza, sőt akár meg is szűnhet. Nem véletlen, hogy a brit titkosszolgálat nemrég felszólította Ukrajnát, hogy ne hagyja abba az orosz önkéntes, vagy mondjuk így, szakadár csapatok finanszírozását. És van itt még egy érdekes kérdés, hogy az Egyesült Államoknak honnan volt információja arról, hogy ilyen típusú támadás fog történni? Igaz, ők három héttel ezelőtt kettő hetet mondtak, úgyhogy egy héttel elcsúszott ez az akció, de azért mégiscsak bekövetkezett…

Írta a Magyar Hírlap