Az „ikerbabák sztéléje” néven ismert töredéket, amelyen két összekötözött ikercsecsemő látható egy női alak karjaiban, most először mutatják be a nagyközönségnek azóta, hogy egy 2008-ban egy folyóparton felfedezték, és a múzeumba szállították.
Az ikrek feje kiemelkedik pólyaruhájukból, és látható, ahogy az anya kezei egymás mellett tartják a kis testeket.
Sírkő egy szülés közben elhunyt anyának. Az „ikerbabák sztéléjét” a Kr. e. 4. századra datálják.
A régészek úgy vélik, hogy az egyedülálló töredék egy sírkő része, amelyet egy szülés közben elhunyt nő sírjára állítottak volna.
Ez az egyetlen fennmaradt sírdombormű az ókori görög világból, amely ikerbabákat ábrázol egy karban, ami árvák közös sorsára utal – áll a múzeum közleményében.
A múzeum közzétett egy kollázsképet az ikerbabákat ábrázoló sztéléről és a Philonoe domborművéről, ami egy rekonstruált képet sugall arról, hogyan nézhetett ki a sírkő egésze.
Az egyedülálló kiállítás május 13-ig tekinthető meg.
Az ókori Görögországban gyakoriak az ikertestvérekkel kapcsolatos mítoszok.
Az ikertestvérek gyakori témája az ókori görög mitológiának.
Poszeidón és Zeusz állítólag több ikerpárt nemzett különböző halandó nőkkel.
A görög mitológiában úgy tartották, hogy egy-egy ikerpár különböző apáktól született, és csak a kettő közül az egyik volt egy isten gyermeke, mint például a Dioszkurok – Kasztor és Pollux – és ikertestvéreik, Heléna és Klütaimnésztra.
Írta a Magyar Hírlap
