A kognitív hanyatlás korai jelei tévénézés vagy munka közben is jelentkezhetnek.
A tudósok szerint a kognitív hanyatlás már a 40-es éveinkben elkezdődhet.
Bár a kognitív funkciók elvesztésével kapcsolatos kutatások nagy része az idősebb korosztályokra összpontosít, a University College Cork kutatói azt állítják, hogy az agy öregedésének módjában jelentős változás következik be 40 és 60 éves kor között.
Ezért több kutatást kellene szentelni ennek a történelmileg kevéssé vizsgált életszakasznak – mondták.
„A középkorúság a jövőbeli demencia edélyének specifikus és módosítható kockázati tényezőivel jár együtt” – írták a szerzők, köztük Yvonne Nolan neurológus, a University College Cork-i APC Microbiome Ireland munkatársa.
„Arra bátorítunk, hogy ezt az eddig kevéssé vizsgált életszakaszt újból vegyük figyelembe.”
Az agy egészségével és a kognitív hanyatlással kapcsolatos legtöbb tanulmány az idősebb korosztályokra összpontosít, ám ekkorra a beavatkozások vagy kezelések már nem biztos, hogy olyan hatékonyak, mint a korai időszakban.
A jövőbeni kognitív hanyatlás kockázatának szűrése segíthetne abban, hogy az emberek korábban hozzáférjenek a kezeléshez, amikor az hatékonyabb lesz, mondták a kutatók.
Annak jobb megértése, hogy az agy hogyan változik a középkorúság során, segíthet új terápiás célpontok meghatározásában is – tették hozzá.
A középkorúaknál az agy jelentős molekuláris, sejtszintű és strukturális változásokon megy keresztül.
E változások közül számos összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással, amely szintén felgyorsul a középkorban.
Az Alzheimer’s Research UK szerint 10-ből egy embernél, aki enyhe kognitív károsodást tapasztal, később demencia alakul ki.
Mi történik az aggyal a középkorúaknál?
A Trends in Neurosciences című folyóiratban közzétett kutatás szerint az agy számos szerkezeti változáson megy keresztül a középkorúság során.
A hippokampusz, az agy memóriában és tanulásban részt vevő része összezsugorodik. A kutatók szerint az agy különböző részei közötti kapcsolatok is csökkennek.
„Az élet negyedik és ötödik évtizede fordulópont lehet az agyi hálózatok szerveződésében, amelyet optimális hatékonyság, a rendszerek elkülönülése és modularitása jellemez, majd e tulajdonságok gyorsuló hanyatlása következik” – írta dr. Dohm-Hansen.
Kifejezetten a nők esetében a menopauza meghatározó jellemzője lehet a középkornak, amely az agyban olyan változásokat hoz magával, „amelyek közül néhány a kognitív öregedésre is hatással van” – véli a szerző.
A génexpresszió – az a folyamat, amelynek során bizonyos gének aktiválódnak, hogy fehérjéket termeljenek – szintén változik a középkorúaknál, mind az agyban, mind a test más részeiben.
A 40-es és 60-as évek között több immunrendszerrel kapcsolatos gén aktiválódik, és kevesebb szinaptikus gén – mutatták ki a kutatócsoport által áttekintett tanulmányok.
Más kutatások szerint a test más részeiben bekövetkező változások előre jelezhetik az agy egészségét és működését.
Hogyan őrizhetik meg a középkorúak az agyuk egészségét?
Az áttekintés kitért arra is, hogy az emberek hogyan akadályozhatják meg a középkorúság „agykárosodását”.
Dr. Dohm-Hansen szerint van némi bizonyíték arra, hogy a testmozgás segíthet az agy egészséges öregedésében.
A kutatók kifejezetten az aerob testmozgásra mutattak rá, amely olyan kardiógyakorlatokra utal, amelyek megemelik a pulzusszámot és a normálisnál gyorsabb légzésre késztetnek.
Az NHS Inform szerint a mérsékelt aerob tevékenységek közé tartozik az élénk séta, a kerékpározás, az úszás, a tánc és a tenisz.
„A mozgásintervenciók – különösen az aerob – metaanalízisei azt sugallták, hogy a testmozgás lassíthatja az egészséges idősebb felnőttek bal hippokampuszában az életkorral összefüggő térfogatvesztést, és javíthatja a fehérállomány integritásának különböző intézkedéseit a frontális és temporális lebenytartományokban a felnőtt élettartam során, beleértve a középkorúságot is” – írta dr. Dohm-Hansen.
„Ez különösen fontos annak fényében, hogy a hippokampusz térfogata és a fehérállomány térfogata a középkorban kezdődően gyorsuló mértékben csökken.”
Hozzátette, hogy a magasabb szintű fizikai aktivitás a középkorú és idősebb felnőtteknél kisebb mértékű memóriacsökkenéssel volt összefüggésben.
A kutatók azonban megjegyezték, hogy további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű kapcsolatot mutassanak ki a testmozgás és a kognitív hanyatlás alacsonyabb szintje között.
„Végső soron a tudósok új terápiás célpontokat akarnak majd találni az egészségtelen kognitív öregedés mérséklésére – mondta dr. Dohm-Hansen. – Azt állítjuk, hogy az öregedési kutatások legújabb tendenciáinak alkalmazása erre az életszakaszra új biomarkereket és lehetséges beavatkozásokat tárhat fel a kognitív hanyatlás leküzdésére az egyre idősebb globális népességben.”
Az NHS szerint az egészséges életmóddal csökkenthető az időskori demencia kialakulásának kockázata.
A rendszeres testmozgás mellett – legalább 150 perc fizikai aktivitás egy héten – segíthet még:
– a kiegyensúlyozott étrend (amely napi öt adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz);
– az egészséges testsúly fenntartása;
– az alkohol fogyasztásának az ajánlott határokon belül tartása;
– a dohányzás abbahagyása;
– a vérnyomás egészséges szinten tartása (90/60 mmHg és 120/80 mmHg között).
Írta a Magyar Hírlap
