Kiderült pár fontos részlet az új szélerőművek építéséről

További részletek derültek ki az új szélturbinák hazai telepítésének menetéről azután, hogy a kormány egy huszárvágással három évről két hónapra csökkentette azt az időszakot, amely alatt engedélyhez juthatnak a szélenergiával áramot termelő beruházások. Minderre a Mavir Zrt. szerdai online piaci fórumán derült fény, amelyről a Portfolio tudósított. 

A szélenergia-ipari fordulat ezzel válik igazán véglegessé, azután, hogy a kormányzat bő egy évtizeden keresztül gátolta a szélerőművek terjedését, majd mégis engedélyezte, az átmenet viszont meglehetősen lassúnak ígérkezett. A szélenergia terjedése a civil szakértők által üdvösnek gondolt mértékhez képest így is visszafogott lesz. A kormányzat 2030-ig megháromszorozná, a jelenlegi 330 MW-ról 1 GW-ra növelné a szeles áramtermelő kapacitásokat, és most derült ki, hogy az új szélturbinák milyen feltételekkel épülhetnek majd fel.

Itt a fordulat: heteken belül csatlakozási engedélyt kaphat egy sor új szélerőmű

Mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére: a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el.

A szerdai eseményen megerősítést nyert az a korábbi értesülés, hogy az elektromos hálózat adta lehetőségekhez mérten, a minél kevesebb drága hálózatfejlesztést igénylő projektek megvalósulását szeretnék elősegíteni. 

Gyakorlatilag rendet vágnak aközött a hatalmas mennyiségű új, megújuló termelési igény között, amely befutott a tavaly november végén indult második közzétételi eljárásban. Mérlegelték a a hálózatfejlesztés költségeit, a 2030-as célokat, és a zöld energia további terjedésének szempontjait, és mindezek alapján felállítottak egy preferencialistát arra, hogy milyen új áramtermelési kapacitások kaphatnak engedélyt. Sorrendben:

  1. a korábbi időszakban jelzett 14 MW-nyi igény,
  2. a szeles termelési igények, legfeljebb 670 MW mértékben, egyetlen, még ismeretlen helyen lévő csatlakozási ponton,
  3. 135 MW-nyi további nagyfeszültségű termelési igény.
Közzétételi eljárás
A közzétételi eljárás során ismertetik az engedélyesek a hálózaton elérhető szabad erőművi csatlakozási kapacitásokat. Vagyis ekkor derül derül ki, hogy hol, mekkora erőművek kapcsolódhatnak, a beruházók ez alapján tudják benyújtani igényeiket. Az első közzétételi eljárás 2022. május 2-án indult, és arról vált hírhedté, hogy nulla megavoltamper értékben írták ki, vagyis gyakorlatilag nem hirdettek meg új csatlakozást. A második közzétételi eljárás tavaly november 30-án indult, és váratlanul óriási igény jelentkezett, ezek között kellett valahogy rendet tenni.

Az eseményen kiderült, hogy a szeles erőművi kapacitások ugyan csak egyetlen csatlakozási ponton kapnak lehetőséget, de – ellentétben azzal, amit korábban a Telex feltételezései alapján lapunk is megírt –,

nem egyetlen beruházó egyetlen szélerőműparkjáról van szó, hanem akár több beruházó, akár több parkjáról.

A cél az volt, hogy elég legyen egyetlen kapcsolóállomást fejleszteni. Ennek helyszínét hamarosan bejelentik, ami a lap szerint Északnyugat-Magyarországon, Győr környékén valószínű.

Az is elhangzott, hogy ezen kívül nem adnak ki szeles kapacitásra engedélyt a hálózaton, de mégis lesz lehetőség szélturbinával csatlakozni ott, ahol ezzel jobban kihasználható a meglévő csatlakozási pont, például meglévő naperőmű mellett (vagy tervezettek helyett), illetve épülhetnek saját célra termelő, hálózatra nem csatlakozó szélerőművek is.

A szerdai eseményen szó esett a napelemes termelési kapacitásokról: a meglévő 6,1 GW-ot további 5 GW-tal növelnék a korábban jelzett igények mentén, és a háztartási méretű kiserőművek körében is várható kapacitásbővítés. Ez már így kiadja a 2030-as 12 GW-os célt, így a második közzétételi eljárásban hátrébb sorolják a naperőműves kapacitásokat.

HVG