Átlagosan már csak 52 napot kellett várakozniuk idén februárban az építőipari szakemberekre a megrendelőknek, viszont a munkadíjak jelentősen nőttek – derült ki a Mapei Zrt. szokásos felméréséből, amelyet szerdán ismertetett Markovich Béla ügyvezető. A társaság minden évben elkészíti felmérését, amellyel nem csak az építőipari szakemberhiányt és a munkadíjakat igyekeznek feltérképezni, de szondázzák a szakemberek hangulatát is.
Tavaly februárban még 58 napot kellett várni egy szakemberre az árajánlatkérés után. A javulás 10 százalékos, de szinte össze sem hasonlítható a 2022-es 138 nappal.
Az ügyvezető szerint a várakozási idő a mérséklődő kereslet miatt rövidült le, hiszen, bár januárban már voltak jelei a fellendülésnek, a piac még kivár. Hozzájárul az is, hogy ugyan továbbra is áramlik ki a munkaerő az osztrák és a német piacra, a német építőipar visszaesett, így már nem mennek annyian, mint korábban. Sokan itthon akarnak boldogulni.
A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány ugyanakkor majd hozzájárul az élénküléshez.
A legtöbbet, 89 napot Jász-Nagykun-Szolnok megyében kellett várni, a legkevesebbet pedig Hajdú-Biharban, 36-ot. Markovich Béla jelezte: a regionális különbségekben komoly szerepet játszik,hogy a beruházások java a főváros és Pest megye, valamint Győr-Moson-Sopron térségében zajlik. Az e területeken munkát vállalók gyakran máshonnan ingáznak a több megrendelés miatt és a magasabb a munkadíjak reményében, így az otthoni megrendelők hosszabban kénytelenek várakozni.
A szakemberek közül a legtöbbet, közel két hónapot a kőművesekre kell várni, a leggyorsabban a villanyszerelők vonulnak ki – kicsivel több mint egy hónap után.
A Mapeinél megnézték azt is, hogy a munkák mérete alapján mekkora a várakozási idő: a legtöbbet a nagyberuházások esetében – 68 napot – a legkevesebbet pedig a 6-10 fős munkáknál – 32 napot – kellett várni.
Míg a várakozási idő csökkent, a munkadíjak növekedtek. A felmérés alapján februárban
a szakipari munkákért négyzetméterenként bruttó 10 2015 forintot kellett kifizetniük a megrendelőknek, ami 18 százalékos növekedés tavalyhoz képest.
A legdrágábban Pest megyében dolgoznak a szakemberek: négyzetméterenként átlagosan 12 364 forintot kell fizetni nekik. A legolcsóbb – 7649 forinttal – az észak-alföldi térség, megyei bontásban pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol 6444 forintba kerül egy négyzetméternyi munka.
A felmérésből kiderül, hogy a munkadíjak várhatóan tovább nőhetnek, ugyanis a megkérdezett szakemberek 60 százaléka tervez árat emelni, átlagosan 12 százalékot. Markovich Béla jelezte: sokan azért készülnek erre, mert kevesebb a munka, és az emeléssel tudják biztosítani a megélhetésüket. Hogy aztán ezt elfogadja-e a piac, más kérdés. Az ügyvezető nem zárta ki, hogy akár csökkenhetnek is a munkadíjak.
Az építőipar általános hangulata kevésbé optimista, a megkérdezett szakemberek szerint a korábbi csok-hoz képest a Csok Plusz iránti érdeklődés 44 százalékkal csökkent,
nem érzik a kormányzati program hatását,
így az sem csoda, hogy 58 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban. Markovich Béla jelezte, hogy az idei kérdőívüket a korábbiakhoz képest kevesebben töltötték ki, ennek hátterében is az állhat, hogy a rossz hangulat miatt sok szakembernek nem volt kedve ezzel bajlódni.
Az ügyvezető ugyanakkor figyelmeztetett, hogy aki építkezésben gondolkodik, annak érdemes most belevágni, mivel az alapanyagárak várhatóan emelkedni fognak, a polisztirol esetében például februárban már 10 százalékos drágulást észleltek.
Luca Darma, a cégcsoport corporate area managere szerint tavaly 4,1 milliárd euró konszolidált árbevételt értek el, és 10 százalékkal nőtt a munkavállalóik száma: 12 500-ra). Emellett több százmillió eurónyi beruházásuk volt több kontinensen: új gyárak, raktárbázisok létesültek vagy bővültek Olaszországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Görögországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Indiában , Egyiptomban, Németországban. Szaúd-Arábiában adalékanyag-gyártó üzem épült, amellyel részt fognak venni a The Line nevű megalomán vonalváros kivitelezésében.
A vezető beszámolt jelentős akvizíciókról is: Dániában, Kanadában, Olaszországban, Szaúd-Arábiában vásároltak gyárakat, cégeket. Az arab államban például a Bitumat-csoportot, amely jelen van Ománban, Bahreinben és az Emirátusokban is.
Luca Darma kiemelte a cégcsoport új, Zero elnevezésű termékcsoportját, amelynek előállításánál kiemelt figyelmet fordítottak a káros gázok csökkentésére: összesen 150 ezer tonnányi szén-dioxid kibocsátását kerülték el vagy ellentételezték gyártásuk során.
A kibocsátást részben erdők telepítésének finanszírozásával, megújuló energia hasznosításával, alternatív rendszerek üzemeltetésével és a fuvarozás lehető legalacsonyabb szinten tartásával ellentételezik, csökkentik – mondta Markovich Béla a hvg.hu érdeklődésére. Emellett olyan adalékanyagokat és receptúrákat fejlesztettek, amelyekkel 30 százalékkal is csökkenthető a betongyártás cementigénye, illetve dolgoznak a megmaradt vagy bontott beton újrafelhasználásának lehetőségein.
HVG
