MH/ MTI
2024. március 19. kedd. 12:05
Rétvári Bence az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) záróeseményének sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a programokat a 2014-2020-as időszakban uniós és nagyobb részben magyar költségvetési források felhasználásával valósították meg.
A gyógyító és betegséget megelőző programok eredményeként három évvel nőtt a magyar emberek egészségben eltöltött várható éveinek a száma – emelte ki a politikus. Mint mondta, egy évtizeddel ezelőtt Magyarország ebben a tekintetben a 21. volt az EU tagállamok között, most a 14. Hozzátette, hogy másfél évvel emelkedett a várható élettartam is.
A fejlesztések meghozták eredményeiket, a magyar emberek tovább élnek egészségben és tovább is élnek – mondta.
Kiemelte, hogy egymillió új munkahely jött létre, és ezzel jelentősen csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma. Hozzátette, az Eurostat is elismeri, hogy az egyik legpozitívabb társadalmi változás Magyarországon zajlott le a szegénység elleni küzdelemben.
Megfeleződött a szegénységben élők aránya – emelte ki az államtitkár, külön hangsúlyozva, hogy a 18 év alattiak esetében is megfeleződött a szegénységben élők száma. Mint mondta, amíg európai uniós szinten 31 százalékos volt a csökkenés, addig Magyarországon 49 százlék.
A hátrányos helyzetű 0–3 év közötti gyermekeket az uniós forrásból finanszírozott RSZTOP-programokkal segítette a kormány – mondta. Hozzátette, hogy három és 18 éves kor között a hazai költségvetésből 31 milliárd forintról 100 milliárd forint fölé emelték a szociális étkeztetésre fordítható forrásokat. Ezzel a három év feletti gyerekeknek is biztosította a kormány a rendszeres étkeztetést tanítási időszakban és azon kívül is.
Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára elmondta, hogy 2014-2020 közötti időszakban az EFOP keretében mintegy 8700 milliárd forint forrást használtak fel, és mintegy 52 ezer projektet valósítottak meg az egészségügy, az oktatás és a társadalmi felzárkóztatás területén. Kiemelte a bölcsőde- és óvodafejlesztéseket, mint mondta, 15 ezerrel több gyermek járhat ma bölcsődébe és óvodába, mint korábban.
Az egészségügy területén világviszonylatban is egyedülálló technológiát tudtak bevezetni, számos kórház és rendelőintézet újult meg. Több százezer ember vehetett rész szűrőprogramokon, és száznál is több rendelőintézetben valósult meg eszközbeszerzés – mondta.
Ismertette, hogy 53 ezer hátrányos helyzetű ember munkaerőpiaci bekapcsolódást tudták segíteni, és több mint 600 ezer hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítottak iskolán kívüli, nem formális oktatási lehetőségeket, és 115 településen valósult meg a szegregátumok felszámolása. Elmondta, hogy 105 ezer pedagógus vett részt továbbképzéseken és átképzéseken, 80 ezer diákot vontak be az iskolai lemorzsolódást csökkentő programokba, és 600 köznevelési intézményt sikerült megújítani.
Kitért arra is, hogy a mostani, 2021-2027-es finanszírozási ciklusban – az uniós források blokkolásának feloldása után – már Magyarország rendelkezésére áll mintegy 12 milliárd euró. Hozzátette, hogy nemzeti előfinanszírozással már 9300 támogatási szerződést elindítottak, így Magyarország a programok végrehajtásában az uniós tagországok között az élen jár.
Andriana Sukova, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóság megbízott főigazgatója is elismerte az eredményeket. Mint mondta, a programok jó hatásfokkal működtek.
