Bekövetkezett az, amit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke még pénteken jósolt: az 1999 óta miniszterelnökként vagy államfőként folyamatosan hatalomban lévő Vlagyimir Putyin nyerte meg hatalmas fölénnyel az oroszországi elnökválasztást. S az is igaznak bizonyult, amit az EU-s politikus szarkasztikusan hozzátett: „Ellenzék nélkül. Szabadság nélkül. Választék nélkül”.
Miközben az egyértelmű, hogy – valódi ellenjelölt hiányában – valóban Putyin kaphatta a legtöbb voksot a 140 milliós országban – az exit pollok szerint 88 százalékot – az már egyáltalán nem valószínű, hogy tényleg ilyen magas, rekordszintű 75 százalékos volt a részvételi arány, illetve a 25. éve hatalomban lévő politikusra adott voksok száma. Az Ukrajna elleni háború ugyanis sokakat kijózanított és főleg azokban az ázsiai és Ural-környéki területeken csökkent Putyin korábban átlagosnál is nagyobb támogatottsága, ahol a legnagyobb arányban vitték el a frontra a férfiakat.
A hatalom a mostani „fényes diadalt” arra használja majd, hogy belföldön és az orosz elnököt támogató külföldiek körében megmutassa, hogy az orosz nép Putyin mögött áll, s támogatja az Ukrajna elleni rablóháborút, amit a Kreml „különleges katonai akciónak” nevezett el. Az orosz állami tévékben arról beszéltek, hogy Putyin hihetetlen támogatottságot élvez, és ez mindenképpen figyelmeztetés a Nyugat számára.
Az első hivatalos részadatok is megerősítik az exit pollok eredményét: 50 százalékos feldolgozottság mellet azt állítja a központi választási bizottság, hogy a résztvevők 88 százaléka – azaz miden korábbinál több ember – választotta Putyint. Online módon a 112 millió választásra jogosult polgár közöl nyolcmillióan voksoltak, az internetes szavazatok között a hivatalos adatok szerint Moszkvában 89 százalékos volt a Putyinra leadott voksok aránya. A másik három induló – Nyikolaj Haritonov, Leonyid Szluckij és Vlagyiszlav Davankov – 3-4 százalék körüli támogatottságot szerzett, a biodíszletként használt politikusok egyelőre nem is léptek a nyilvánosság elé.
Lebénított ellenzék
Az ellenzékiek gyakorlatilag semmit sem tehettek, hogy lerántsák a leplet a putyini választási színjátékról: a Putyint valóban bíráló politikusok külföldre menekültek, vagy ha nem, akkor börtönben, vagy a temetőben vannak. Az egyetlen szervezett akció a „Délben Putyin ellen” nevű demonstráció volt: az ellenzéki erők azt kérték a Putyinnal nem szimpatizáló és az ukrajnai háborút elítélő polgároktól, hogy vasárnap délben menjenek a szavazóhelyiségekhez és a tömeges jelenléttel fejezzék ki, sokan vannak, akik nem értenek egyet a Kreml politikájával.
A felhívásnak sokezren tettek eleget, de ez nem zavarta meg a hatalmat: akik hangosan próbáltak tiltakozni, azokat a rendőrök elvitték – közel száz embert vettek őrizetbe az országban – ám amint a tiltakozók hazamentek, zavartalanul folytatódott a putyini álválasztás.
Külföldön is sok helyen vettek részt a Délben Putyin ellen akcióban, az egyik sarkvidéki börtöntelepen februárban meghalt legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij özvegye, Julija Navalnaja Berlinben csatlakozott az összegyűlt ellenzékiekhez. Navalnaja, aki férje halála után bejelentette, folytatja a megölt politikus harcát, férje, Navalnij nevét írta rá a szavazócédulára.
Számos helyen voltak egyéni akciók: akadtak, akik felgyújtottak szavazóhelyiségeket, mások zöld festéket akartak önteni az urnákba, ám ezzel sem sikerült megzavarni a választás menetét. (Mindenesetre több mint 70 embert őrizetbe vettek.) Egészében véve Putyin elérte a célját: a felületes szemlélőnek tűnhet úgy, hogy az oroszok valóban a Kreml mostani urát akarják a hatalomban látni.
A külföld nem hisz a számoknak
A külföldet azonban nem tévesztette meg az orosz állam demokratizmusát igazolni próbáló álválasztás. A szavazás nem volt sem szabad, sem tisztességes” – közölte a Fehér Ház szóvivője, és emlékeztett arra, hogy a Kreml nem engedte indulni a valódi ellenzéki jelölteket. Hasonlóan vélekedett Németország is, a külügyminisztérium közleményében az áll, hogy az álválasztás eredménye senki sem lepett meg. „Putyin olyan autokrata vezető, aki a cenzúrára, az elnyomásra és az erőszakra alapozza hatalmát. A megszállt ukrajnai területeken rendezett választás pedig érvénytelen és a nemzetközti jog durva megsértésének tekinthető” – hangsúlyozta a berlini kormány. Megszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is, aki azt hangsúlyozta, hogy az egész oroszországi választás illegitim. „Minden gonoszságra képes Putyin annak érdekében, hogy meghosszabbítsa hatalmát. Az orosz elnöknek Hágában kellene lennie és bíróság elé kellene állnia. Ezen kell dolgoznunk” – magyarázta Zelenszkij. Ukrajna egyébként több drónnal és rakétával lőtte az Ukrajnával határos oroszországi településeket, ezzel próbálták jelezni, hogy nem az orosz szándékok szerint zajlik a már több mint két éve tartó háború.
A megszállt ukrajnai megyékben – pontosabban Luhanszk, Donyeck, Zaporizsje és Herszon megye orosz kézen lévő körzeteiben – az oroszországinál is nagyobb volt Putyin állítólagos támogatottsága, ott 88-94 százalékos volt azok aránya, akik a hivatalban lévő államfőre voksoltak.
Kapcsolt kép forrása: Sefa Karacan / ANADOLU / Anadolu via AFP
HVG
