Több mint 25 éve nem látott csúcson, 21,2 százalékos (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozammal zárták a 2023-as évet az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ez közel 5 százalékponttal múlja felül az elmúlt két és fél évtized eddig legjobb hozamteljesítményét (2009: 16,3 százalék nettó hozam). Tavaly jellemzően a hosszabb lejáratú kötvényeket tartalmazó vegyes (klasszikus, kiegyensúlyozott) és a magasabb részvényhányadú, növekedési portfóliók értek el magasabb hozamokat, míg a biztonságosabb, pl. pénzpiaci, kockázatkerülő portfóliók többsége valamivel szerényebb – de így is szinte kivétel nélkül kétszámjegyű – teljesítményekkel zárt.
Mivel a 2023 december/2022 decemberi infláció 5,5 százalék volt, ez azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi reálhozama közel 14,9 százalékot tett ki. A december/decemberi infláció fejezi ki az árszínvonal tárgyidőszakot megelőző év vége és a tárgyidőszak év vége közti éves változását, ezért reálhozam számításához ez az érték használatos, ehhez célszerű hasonlítani a pénztárak éves hozamát.
A 10 éves (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozam 5,6 százalékra rúgott, így az erre a periódusra számított inflációt a pénztárak mintegy 0,7 százalékponttal tudták felülmúlni. A szektor szereplőinek még messzebbre visszatekintő – és így még megalapozottabb képet adó – 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozama közel 7 százalék lett. Ennek köszönhetően az ugyanezen időszakra számított reálhozam meghaladta a 2,3 százalékot.
Az önkéntes pénztárak alacsony, 1 százalék alatti éves működési és egyéb költségeit (díjterhelését), s a tagdíjbefizetések után járó 20 százalékos adókedvezményt is figyelembe véve a pénztári megtakarítások továbbra is versenyképes öngondoskodási formának számítanak a nyugdíjcélú előtakarékossági termékek piacán.
A pénztári hozamok, illetve díjterhelési mutatók alakulását az MNB (részletes magyarázatokkal, a fogalmak meghatározásával) évente közzéteszi honlapján, így az elérhető a nyilvánosság számára.
Írta a Magyar Hírlap
